Bár 2010 úttörő sikereket mondhat magáénak az űrkutatás és űrutazás terén, volt néhány „apróság”, ami nem úgy ment, ahogyan ideális lett volna. A következő (egyáltalán nem teljes) listából némi ízelítőt kaphatunk 2010 űrbakijaiból.
1.Rakétaindítási hibák
2010-ben számos ilyen is előfordult, szerencsére személyi sérülés nélkül. Az anyagi vonzatokról pedig inkább ne beszéljünk.
December 5-én, például, az üzemanyaggal túltöltött orosz Proton-rakéta sikertelen volt három újdonatúj Glonass-M navigációs műhold orbitális pályára állításában, helyette pazar ívben sikerült a Csendes-óceánba lőni. Az európai és az amerikai űrügynökségeknek is meg voltak a saját indítási problémái, amikből a legnagyobb balsiker az volt, amikor a NASA napvitorlázó prototípusa december elején köszönte, és elfelejtette kinyitni a napvitorláját.
2. A kamikaze NASA-léggömb
Hihetetlenül látványos módon egy óriási NASA ballon lezuhant Ausztrália középső részén, mielőtt kétmillió dollárt érő szállítmányát, a gamma-sugarakkal operáló Nuclear Compton Devicet feljuttatta volna a használati magasságba.
Április 29-én történt az eset. A 121 méteres léggömb oldalirányban indult el, rendkívül látványosan szétdarálva a talajon a méregdrága teleszkóp-szállítmányt. Egy kerítés is az útjába került, ami után még sikerrel péppé tört egy közelben parkoló személygépkocsit is. A NASA legnagyobb örömére a youtube-on erről az egészről egy videó is megtekinthető.
3. A zombi műhold
Április 5-én az Intelsat Galaxy 15 kódnevű kommunikációs műhold lázadó kamasszá változott: nem engedelmeskedett a parancsoknak, és ki-kivándorolt előírt orbitális pályájáról, ami számos másik műholdat veszélybe sodort. A gyártó szerint egy nagyobb napkitörés sodorhatta el és törölhette el a funkcióit.
De nem mindet. A C-band telekommunikációs eszköz ugyanis hibátlanul folytatta a működést, olyan jeleket továbbított leállíthatatlanul, amik más műholdak jeleit kezdték zavarni. Senkinek semmiféle ötlete nem volt, hogy lehetne a zombi műholdat kiiktatni.
De aztán szegény szomorú véget ért december 23-án, megoldva a problémát.
Lemerült az akkumulátora.
4. Strandidő a Nemzetközi Űrállomáson
Július 31-én a Nemzetközi Űrállomáson egy ammóniás hűtőberendezés tönkre ment, a bázis felének leállítva ezzel a hűtését. Az asztronautáknak le kellett állni egy sor kísérlettel, és le kellett állítaniuk bizonyos rendszereket, másokat pedig biztosíték nélkül futtatni, nehogy élhetetlenné melegedjen az űrállomás.
Katasztrófa nem lett a dologból, a NASA szerint azonban ez volt a legnehezebb javítás, amit a Nemzetközi Űrállomáson valaha végezni kellett. Három külön űrséta folyamán sikerült elhárítani a problémát, Augusztus 17-én sikerült csak az összes rendszert újraindítani és a normális működést visszaállítani. De minden asztroinauta túlélte, annak ellenére, hogy valószínűleg nem életük legkellemesebb időszaka volt e pár meleg "időjárású" hét.
5. Az Akatsuki
Hat hónapnyi utazás, több, mint 300 millió dollár ráfordítás, a csúcstechnika csúcsa. Ez az Akatsuki szonda, a japán űrkutatás csillaga, aminek missziója a Vénusz atmoszférájának és időjárásának minden eddiginél alaposabb megfigyelése.
Legalábbis volt. Az űrszonda ugyanis úgy elszáguldott a Vénusz mellett, mint annak a rendje.
Az Akatsuki lassító hajtóműveinek 12 percig kellett volna égni és olyan mértékben lelassítani a műholdat, hogy a Vénusz gravitációja magához rántsa. A feltételezések szerint egy nyomásesés következtében a lassítók két perc pislákolás után végleg kialudtak, és az Akatsuki elegánsan száguldott tovább. Jelenleg a Nap körül kering, viszonylag stabil orbitális pályán.
A jó hír az, hogy elképzelhető, hogy lehetséges lesz még egy pályára állási próba, amikor a szonda legközelebb közel kerül a Vénuszhoz.
Amire 2016 novembere és 2017 januárja között kerül sor.
Utolsó kommentek