A csillagászok Szent Grálja pedig nem más, mint a világegyetem legelső csillagainak egyike. Legalábbis annak maradványai. Amerikai és brit tudósok január 6-án megtaláltak egy halott csillagot, aminek a kora a még gondolatban is elképesztő 13 milliárd év fölött van.

A NASA szerint az univerzum kora 12 és 14 milliárd év között van, most pedig ezt egy lelet miatt könnyen lehet, hogy ezt még távolabbi időpontra kell tolniuk. A Hawaii Keck-intézet obszervatóriuma és a chilei VLT közös munkával felfedeztek egy gázfelhőt, amit nem régen világított be egy távoli fekete lyuk környezetébe tartozó csillagcsoport. A felhő spektroszkópiája és egyéb vizsgálatok megdöbbentő eredménnyel jártak: szén, oxigén és vas található benne, de olyan arányban, ami teljességgel szokatlan a kozmosz azon ("fiatalabb") részén, ahol mi élünk. Ahogy az indiatalkies fogalmaz:

„A felhő atomjai olyan mértékekben vannak jelen, ami semmire sem hasonlít, amit a környékbeli kozmoszban találunk. Sokkal inkább olyan csillagok maradványai közt kellene keresnünk ilyen arányokat, amik eredetileg csak és kizárólag hidrogénből, később héliumból álltak.”

Azaz a csillag születésekor nagyobb molekulák fúziója még nem történt meg korábbi csillagokban, így biztosak lehetünk benne, hogy a megtalált felhő egy olyan csillagtól származik, amely a legelsők közé tartozott.

Más csillag is van, amely párbajra hívja a NASA Big Bang-időpontjának elméletét: a 13,2 milliárd éves HE 1523-0901. Ebben a csillagban az a különleges, hogy uránium és thorium is van benne, azaz más halott csillagok anyagából is táplálkozott létrejötte során, amelyeknek nyilván korábban szupernóva állapotig kellett jutniuk, így ez a csillag sem fér be a NASA képébe.

Ez a felfedezés abszolút új információkkal szolgál az ún. Sötét Kor végére nézve, ami az első csillagok keletkezésével ért véget.
Az ellentmondások feloldásán máris dolgoznak a csillagászok. A 13,7 milliárd évvel ezelőtti Big Bang-elméletet a Hubble-teleszkóp segítségével megfigyelt tágulási folyamatokra alapozták, azaz három alternatíva adódik: vagy a megfigyelések hibásak, vagy maga a Big Bang-elmélet, vagy egy olyan anyagformai kozmológiai állandót kell találnunk, ami nagyobb kort társít a megfigyelt táguláshoz. (Erről bővebben ITT.) Egyes gömbhalmazok kora is meghaladja az elvileg lehetséges mértéket (11-18 milliárd év), így az elmélet mindenképpen felülvizsgálatra szorul.

blastr.com