A csillagászok ugyan még csak húsz éve kutathatnak a Naprendszeren kívüli bolygók után, de ez a húsz esztendő bőven elég volt arra, hogy olyan rémisztő és bámulatos bolygókat fedezzen fel az Emberiség, amelyek nem csak egy szupererőkkel megáldott antihős menő lakhelyei is lehetnének, hanem még a Tatuintól és a Giedi Prime-tól is elszednék az uzsonnapénzt a nagyszünetben. Íme ezek közül a kilenc legmenőbb, akiktől néhány cool-listás sírva kérné a receptet:
1. A Gyémántbolygó:
Bizony, egy augusztusban felfedezett bolygóról tudós csillagászaink megállapították, hogy nem másról van szó, mint a Koh-I-Noor nagybácsijáról. Érthetőbben fogalmazva: az egész bolygó egy nagy gyémánt. Mielőtt azonban gengszterrepperek ezrei ülnének űrhajóba, közölném velük, hogy jelen drágakő igen csak nagy falat lenne a számukra: az említett bolygó ugyanis nagyobb a Jupiternél. A keletkezéséről alkotott elképzelés mellesleg nem kevésbé homéroszi: a tudósok szerint valaha egy hatalmas csillag lehetett, amelynek kérgét egy pulzár semmisítette meg, meghagyva a hatalmas magot.
2. TrES-2b, a Sötétség Hazája:
A jövő pedagógusai minden bizonnyal a listán másodikként szereplő, tőlünk 750 fényévnyire lévő bolygó példájával fogják szemléltetni egy-egy diákjuk szellemi képességeit. Ugyanis a bolygó olyan sötét, hogy igazából nincs egzakt magyarázat a sötétségére. Bár születtek magyarázatok (fényelnyelő vegyületek a felszínen, a fényt visszaverő felhők teljes hiánya), de ezek úgy tűnik, hogy nem elegendőek a jelenség valódi okának feltárására. A bolygó, amellett, hogy koromfekete, minden bizonnyal elképesztően forró is: a csillagászok a TrES-2b felszíni hőmérsékletét kb. 1100 °C-ra becsülik.
3. Kepler-16b, a bolygó, melyen sosem nyugszik le a Nap:
Harmadik bolygónk sajátossága, hogy nem egy, hanem rögtön két csillag körül is kering. Ez a tulajdonság szinte egyedülálló, eddig legalábbis egy olyan bolygót sem találtak, amelyet két csillag is fénnyel áraszt el. Mielőtt azonban egy Tatuinhoz hasonló planétát képzelnénk el, amelyről a Galaxis megmentőjét várhatnánk, lebegjen szemünk előtt a tény, hogy a Kepler 16b olyan fagyos, hogy még Roald Amundsen is csak sikoltva lépett volna rá.
4. HAT-P-2b,a száguldó óriás:
Feleim, büszkén jelenthetem be, hogy a HAT-P-2b felfedezése egy magyar csillagász, Bakos Gáspár nevéhez kötődik. Eme bolygó tehát igaz hungarikum, melynek különlegessége, hogy méreteihez képest (alig nagyobb a Jupiternél) igen nagy tömegű, pontosabban a HAT-P-2b tömege nyolcszor akkora, mint a Jupiteré. Nagy tömege ellenére viszont meglehetősen gyors, csillagja körüli pályáját 5,6 nap alatt teszi meg. Sebességére eddig az a magyarázat látszik elfogadhatónak, hogy a bolygóra egy másik égitest is hat a csillagon kívül.
5. HAT-P-1b, az Univerzum parafadugója:
453 fényévnyire található Földünktől ez a páratlan bolygó, amire sajnos a legfejlettebb űrturizmus meghonosodása után sem léphetünk majd rá, mert a felszíne túlságosan is instabil. Ennek ellenére szép nagy bolygó, sőt egyenesen az egyik legnagyobb ilyen égitest amelyet a Homo Sapiens eddig felfedezett a Naprendszeren kívül. A méret persze nem minden (ahogy azt a régi mondás tartja); ez a nagy golyóbis ugyanis a vízen is lebegne, hiszen sűrűsége mindössze negyede a Föld felszínének kétharmadát borító folyékony izének. Nem csoda tehát, hogy a csillagászok az igen mókás "Univerzum parafadugója" névvel illetik.
6. Üpszilon Andromedae B, a Jég és Tűz Birodalma:
A hatodik bolygó a híres Androméda csillagképben található, és mindig ugyanazzal az oldalával fordulva a csillagja felé, ezért az egyik fele állandóan forró, míg a másik felén dermesztő a hideg. A különbség a bolygó két oldala között becslések szerint kb. 1600 °C (a forró oldal 1500°C, a hideg pedig -100°C). Ami azonban az igazán érdekes, az az, hogy a legforróbb pontja közel sem az, amelyik legközelebb van a csillaghoz, hanem valahol a forró rész szélén található. Ez nagyjából olyan lehet, mintha a kezedet nyomnád a tűzbe, de a lábad ég meg.
7. Gliese 876 d, a Lávabolygó:
A Gliese 876 d különlegessége, hogy mindig megtalálható: "éjjel" vörösen izzik a felszíne, "nappal" pedig sárgán ragyog a közelben lévő csillag fényétől. A vörös izzást a felszínén az óceánnyi méretű lávafolyamok okozzák, melyek között itt-ott felbukkan némi durva és kérges szárazabb terület is. Ez az eddigi legkisebb bolygó, amit a Naprendszeren kívül felfedeztünk, bár még így is 7,5-szer akkora, mint a Föld. A Lávabolygó másik érdekessége, hogy ez az egyik legközelebbi égitest is a Naprendszerhez, a távolság csupán 16 fényév.
8. KOI-55 b, ahol kicsit gyakrabban van szilveszter:
Ez a Földnél kisebb bolygó büszkélkedhet a legrövidebb idő alatt megtett csillag körüli pályával; ezen a bolygón egy év mindössze 6 órából áll. Ennek magyarázata igen egyszerű: A KOI csillagrendszer központja jelenleg "haldoklik", ennek jele az, hogy bolygóit spirálisan kezdi maga felé vonzani, amíg csak el nem nyeli őket véglegesen. Akinek esetleg nem lenne elég szemléletes a magyarázatom, gondoljon csak a lefolyóra, amelybe ugyanígy távozik a víz, amikor kihúzzuk a dugót.
9. WASP-17b, ahol más idők járnak:
Végül, de nem utolsósorban következzék az óriásbolygó, amely ellentétes irányba kering. Pontosan, Nyájas Olvasó, a WASP-17b az egyetlen bolygó az eddig felfedezettek közül, amely ebből a szempontból nem engedelmeskedik csillaga tömegvonzásának. Az ok a csillagászok szerint egy nagyobb égitesttel való ütközés lehet, amely égitest a keringési pálya megváltoztatására kényszerítette az óriást. A WASP-17 b bolygót azoknak ajánlom szeretettel, akik szeretnék nemcsak megállítani szeretnék a homokórát, hanem jó pár homokszemet is szívesen visszapergetnének.
via Blastr
Utolsó kommentek