Sokunk szereti összekapcsolni a kellemest a hasznossal, így vannak ezzel a tudósok is. Legutóbb például a Bahamákon kerestek új életformákat vízalatti barlangokban – és találtak is.

Vannak kellemetlenebb tavak is, ahol eddig ismeretlen életformák után kutatnak (például a szintén ma tudósított Vosztok-tó kutatása), de ezek a tudósok a Bahamákkal jobban választottak.

A kutatók nagyon szeretik ezeket a barlangokat. Többek között azért, mert nagyon keveset tudunk róluk: habár több tízezerre becsülik világszerte a számukat, sokkal kevesebbet tudunk róluk, mint a Hold túlsó oldaláról. A Bahamákon nagyjából ezer ilyen barlang van. Ami különösen érdekes bennük az az, hogy mindegyik különböző környezetet biztosít a bennük élő mikroorganizmusok számára, ebből következően teljesen különböző életformák alakultak ki az évmilliók alatt.

Több olyan baktériumfajt is találtak, amik a viszonylag extrém körülményeket kedvelik: mérgező hidrogén-szulfid felhőkben élnek, vagy félhomályban, alacsony oxigéntartalmú vízben. Ezek a körülmények nagyon hasonlóak lehetnek azokhoz, amik évmilliókkal ezelőtt voltak a Földön, ez lehetőséget ad a kutatóknak arra, hogy az élet fejlődését tanulmányozhassák.

Legjobb tudomásunk szerint a Naprendszer más égitestjein csak felszín alatt fordulhat elő víz – például a Marson, vagy az Európán. Ezeken a helyeken is a barlangihoz hasonló körülmények uralkodhatnak, már ha van folyékony halmazállapotú víz.

Forrás: space.com