Sokat vizsgálták már az emberi agyat és sok eredmény született. Henry Markram neurológus szerint úgy lehetne a legjobban megérteni a szürkeállományunkat, ha építenénk egyet.

Éppen ezért létrehozta az Emberi Agy Projektet, aminek keretében összegyűjtené az összes eddig született kutatási eredményt az aggyal kapcsolatban, majd mindezt betáplálná egy szuperszámítógépre írt programba, létrehozva ezzel egy virtuális emberi agyat. Ha a terv működik, a virtuális agy képes lenne a tanulásra és idővel komplex kognitív képességeket is ki tudna fejleszteni – akár egy élő ember. Az elkészült program nagy segítség lehetne a világ agykutatóinak: akár a röntgensugarak hatásait vizsgálják, akár kísérleti gyógyszereket fejlesztenek, a programmal jelentősen leegyszerűsödne a kutatási folyamat.

A projektet természetesen sokan vitatják: néhány kutató szerint egyszerűen használhatatlan lenne, mások úgy vélik, a virtuális agy ugyanolyan bonyolult és titokzatos lenne, mint az igazi. Mindenesetre a terv eljutott a döntőbe azon a pályázaton, ahol az Európai Unió két kiemelt kutatási pályázatát keresik – ezek fejenként egymilliárd euró támogatást kapnak.

Amennyiben elnyerik a támogatást, Markram és csapata nekiállhat a kivitelezés hét fázisának. Először is el kell dönteniük, hogy mekkora agyszövetet akarnak modellezni, majd az ehhez szükséges matematikai modelleket alkotják meg, amikkel a neuronok eloszlását szimulálják a valódi agyhoz hasonlóan. Ezután következik a virtuális szinapszisok létrehozása. A virtuális agy számítási sebessége jóval lassabb lesz, mint a valódié: még a legnagyobb szuperszámítógépekkel sem tudunk akkora számítási sebességet elérni, mint az emberi agy.

A negyedik lépésben funkciókat rendelnek az egyes neuroncsoportokhoz, valamint a gliasejteket, illetve érhálózatot is beteszik a modellbe. Ehhez fogják felhasználni az eddig megszerzett ismereteket az agyról. Ha esetleg olyan területekre bukkannak, amiről nincsen semmilyen tudásunk, összefognak más neurológusokkal és megpróbálják kideríteni, mi az adott terület feladata. Ha ez nem sikerül, egyszerűen kihagyják az adott területet, és később fogják beprogramozni azt.

Ezt követően letesztelik az egészet, és megnézik, mennyire egyeznek a teszteredmények a kutatási adatokkal. Ha ez is sikeresen megtörtént, kreálnak egy virtuális valóságot, illetve érzékszerveket az agy számára. Ekkor kezdődik meg az agy tanulási folyamata. Mivel felnőtt agyat modelleznek, nem kell számításba venni a fejlődő agyban létrejövő neuronokat és szinapszisokat. Végül a tudósok elkezdhetik a kísérleteket: válaszokat kereshetnek az emberi viselkedés neurális okaira, új gyógyszereket tesztelhetnek, vagy a több mind 560 idegrendszeri betegséget vizsgálhatják.

Forrás: livescience.com