Klingonok, romulánok, ferengik, kis szürke nagyfejűek, vagy magas szőkék. Sokféleképpen elképzelték már a földönkívüli életformákat, akik valahogyan kapcsolatba lépnek az emberekkel. De vajon mit mond erről a tudomány?

Az biztos, hogy a filmesek elképzeléseibe mindig beleszól a költségvetés és a kényelem: sokkal egyszerűbb humanoid maskarákat ráadni a színészekre, ráadásul sokkal olcsóbb is. A nézők is könnyebben azonosulnak egy hozzájuk hasonló űrlénnyel, mint egy nyálkás-csápos valamivel – ez utóbbiak rendre a rosszfiúk táborát erősítik.

A tudósok között is élénk vita folyik a fenti témáról. Egyesek azt mondják, az idegenek – már ha valóban léteznek - igen kis valószínűséggel lesznek humanoidok. Érvként a földi élet sokszínűségét hozzák fel: a majmok kivételével az összes többi állat anatómiája markánsan különbözik az emberétől, valószínűtlen tehát, hogy a földönkívüliek pont ránk fognak hasonlítani.

Mások szerint a fejlett technológiákat használó társadalmakat felépítő fajok elsődleges ismertetőjegye a humanoid testfelépítés. Két láb, kétoldali szimmetria, valamint a tárgyak manipulálására használatos kéz: az emberi test meglehetősen optimális beállításokkal rendelkezik a technológiai civilizáció megteremtésére. Egyes tudósok odáig mennek, hogy az intelligens teremtményeknek mindenképpen humanoidnak kell lenniük.

Amennyire tudjuk, a komplex élet kialakulásához a Földön az utóbbi százmillió évben tapasztalható körülményekhez hasonlóaknak kell fennállniuk. A legelső feltétel a víz jelenléte, minden ismert életformának szüksége van vízre az életben maradáshoz – a csillagászok éppen ezért keresnek vízre utaló jeleket, amikor a földönkívüli életet keresik a csillagok között. A jelenlegi elképzelések szerint a hasonló körülmények miatt máshol is a földihez hasonló módon alakulhatott ki az élet. A környezeti feltételek hatására valószínű, hogy kialakult egy törzs, amiből végtagok nőnek ki, valamint az egész tetején egy fej, amin az érzékszervek helyezkednek el. Ha számításba vesszük az összes feltételt, ami az intelligens élet kialakulásához kell, kiderül, hogy a megoldások száma eléggé limitált.

Persze azt is figyelembe kell venni, hogy az élet hihetetlenül sokszínű: csak a véletlen műve, hogy most az emberek építenek városokat, és nem nagyra nőtt pókok. A néhai Stephen Jay Gould harvardi paleontológus szerint, ha egymilliószor megismételnénk a Földi élet kialakulását, igen valószínűtlen az emberhez hasonló intelligens életforma megjelenése. Annál is inkább, mert ha csak a lélekszámot nézzük, a legsikeresebb életforma a földön a kitinvázas, három pár lábbal rendelkező rovaroké. Emellett érdemes számításba venni a méheknél, vagy termeszeknél megfigyelhető kollektív tudatot is – lehet, hogy első látogatóink ehhez hasonló evolúciós utat jártak be.

A hasonlóság egy másik forrását a pánspermia elmélete szolgáltatja. Ha a különböző világokon kialakuló élet egy közös tőről fakad, logikus feltételezni, hogy kimutatható valamilyen hasonlóág közöttük – akár csak a hasonló sejtes szerkezetű felépítés.

Mindenesetre a statisztika az űrlények oldalán áll: a legújabb számítások szerint csak a Tejútrendszerben legalább 160 milliárd bolygó van, ezek közül több milliárdon lehet a hőmérséklet a Földéhez hasonló. Még ha az élet ritka, az intelligens élet pedig még annál is ritkább, statisztikailag nagy esélye van humanoid létformák kialakulásának valahol a Világegyetemben.

Forrás: space.com