Sokszor fel szoktunk tenni olyan kérdéseket, amikre tudjuk a választ, de nem tudjuk, hogy miért az a válasz. Most okos tudósok pontosan elmagyarázzák a miérteket.

Mi lenne, ha...

...a Föld átmérője kétszer nagyobb lenne?

Ebben az esetben bolygónk tömege nyolcszor, a gravitáció értéke pedig kétszer nagyobb lenne a mostaninál. A mai földi növények és állatok sokkal masszívabb, strapabíróbb vázszerkezetet, illetve lábakat fejlesztettek volna ki.

…lenne még egy technológiailag fejlett faj a Földön?

Minden bizonnyal folyamatosan háborúznánk egymással a másik fölötti uralomért. Ha pedig évezredek alatt sem jutnánk dűlőre, valószínűleg eltérő irányt venne a technológiai fejlődés, és egyszerűen nem vennénk tudomást a másikról.

...nem haltak volna ki a dinoszauruszok?

Ha nem csapódott volna be az az aszteroida, még mindig ők uralnák a Földet, elvégre, 160 millió éven keresztül jelen voltak. Néhány tudós úgy véli, egyes fajok még akár az emberéhez hasonló intelligenciát is kifejleszthettek volna. Legalábbis a troodontidae családba tartozó, kisméretű, madárszerű dinoszauruszok viszonylag nagy agya erre enged következtetni.

...mindenki egyszerre ugrana egyet a Földön?

Amennyiben összegyűlne mind a hétmilliárd ember egy helyen, majd a maguk 363 millió tonnájával egyszerre felugranának 30 centiméter magasra, a Föld nagyjából egy hidrogénatom sugara századrészének megfelelő távolságra mozdulna el a másik irányba. Persze, ez nem lenne végleges: mivel a gravitáció hatására az emberek visszahullanak a földre, a Föld is elindul az emberek felé.

...a Hold nem jött volna létre?

Akkor az ősóceánon nem lettek volna óriáshullámok, amik egyrészt a szárazföldről a vízbe mosták az élet kémiai összetevőit, másrészt segítettek ezeket 'összekeverni'. Lehetséges, hogy létre sem jött volna az élet, vagy ha mégis, igencsak más Földhöz kellett volna alkalmazkodnia: a hatórás napok mellett az extrém klímaváltozások is alaposan próbára tették volna az élőlények alkalmazkodóképességét.

...az emberek kétszer intelligensebbek lennének?

A tudósok szerint elégedettebbek, egészségesebbek, szebbek és kevésbé vallásosak lennénk. Emellett viszont a személyiség megmaradna, vagyis a társadalmi konfliktusok ugyanúgy jelen lennének a mindennapokban, mint ahogyan ma is.

...az összes macska elhalálozna a világon?

Habár sokak számára haszontalannak tűnhetnek, igenis fontos szerep töltenek be az ökoszisztémában. Egyszer kipróbálták, mi történik, ha egy kis szigetről száműzik az összes macskát: a rágcsálók robbanásszerűen elszaporodtak. Globális méretekre kivetítve ezt, az egerek és patkányok elszaporodása a gabonakészletek megtizedeléséhez, járványok terjesztéséhez, illetve több, földön fészkelő madárfaj kihalásához vezethet.

...a Naprendszer a Tejút széléhez közelebb jött volna létre?

Mostani helyünkhöz képest a galaxis szélén a fémes elemek előfordulási aránya nagyjából háromszor kisebb. Ez nem befolyásolta volna a Föld, illetve az élet kialakulását, a Jupiterhez, vagy Szaturnuszhoz hasonló gázóriások létrejöttét viszont annál inkább. A gázbolygók fémben gazdag kőzetmagjához legalább tíz földtömegnyi anyag kellene, ennyi viszont nem áll rendelkezésre. Emiatt a Földön jóval gyakoribbak lennének az aszteroida becsapódások, ami viszont nem túl egészséges az élőlények számára.

...az első szárazföldi élőlényeknek hat végtagjuk lett volna?

Valószínűleg nem lenne értelmes élet a Földön. Gondoljunk csak bele: az összes gerinces élőlény két pár végtaggal rendelkezik – a kígyók négylábú gyíkokból fejlődtek ki. Az ennél több végtaggal rendelkező állatok mind külső vázzal rendelkeznek. A külső váz ad egy felső limitet az állat méretére: efölött már túl nehéz lenne a váz, túl sok energiát kellene a mozgatásra és növekedésre fordítani. Márpedig ha sok energia megy el a mozgásra, kevés jut az agynak – az intelligencia pedig szorosan összefügg az agy relatív méretével, illetve energiafelhasználásával.

...nem haltak volna ki a neandervölgyiek?

Lehetséges, hogy Európa eldugott részeiben akár a mai napig fennmaradhattak volna, a miénkhez hasonló társadalmat létrehozva. Valószínűbb azonban, hogy az emberekkel elkeveredve egy hibrid fajt hoztak volna létre.

...nem lenne gravitáció?

Gravitáció nélkül a Világegyetem teljesen lapos lenne. Ha viszont a Földön egyszer csak megszűnne a gravitáció egyszerűen kirepülnénk az űrbe.

...felcserélődnének a mágneses pólusok a Földön?

Az kellemetlen lenne. Ráadásul, egyes tudósok szerint pont egy ilyen felcserélődés kezdetén tartunk. A csere nagyjából néhány ezer évig tart, ezalatt a földi mágneses mező számottevően meggyengül. Ennek következményei: a mágneses iránytűk nem működnek; az elektromos rendszerek jóval sérülékenyebbekké válnak a Napból érkező töltött részecskékre; néhány évig tartó ózonlyukak jelenhetnek meg a légkör bármely részén.

...az atomok között ható erők mértéke más lenne?

Ha mondjuk a molekulákat összetartó elektromágnese erő értéke egy kicsit más lenne, nem jöhetnének létre az atomok és a molekulák. Következésképp nem lenne élet, de még csak bolygók, vagy csillagok sem. A Világegyetemben nem lenne semmilyen komplex struktúra. A protonok és elektronok közötti vonzás mértéke tökéletesen van hangolva ahhoz, hogy létrejöhessenek a bonyolultabb részecskék.

…csak egyfajta ételt ennénk?

Először csak súlyosan megbetegednénk, majd mindenképpen meghalnánk. Nincs olyan étel, ami minden szükséges tápanyagot tartalmaz. Ha csak egyfajta gyümölcsöt, zöldséget, vagy gabonát ennénk, előbb-utóbb szervi elégtelenség lépne föl. Ha csak húst eszünk, a szervezet egy idő után elkezdi lebontani az izmokat.

...a Nap feleakkora lenne?

Akkor a Nap már a vörös törpe besorolás alá esne. Sokkal hidegebb és vörösebb lenne, a lakhatósági zónája pedig nagyjából a Merkúr távolságában lenne. A földfelszínen a víz már csak fagyott formában lenne megtalálható, ami nem kedvez az élet fennmaradásának.

...elsütnénk egy puskát a világűrben?

A modern fegyvereket már el lehet sütni az űrben is, mivel a töltények tartalmazzák a lőpor oxidációjához szükséges kémiai elemeket. Igen érdekes dolgok történhetnek, függően attól, pontosan hol is vagyunk. Ha a galaxisközi térben kezdünk el lövöldözni, a golyó az egyik, mi meg a másik irányba kezdünk el haladni, gyakorlatilag örökre. Ha a Naprendszerben történik mindez, valószínűleg a Nap, vagy valamelyik óriásbolygó gravitációs ereje fogja csapdába ejteni a golyót. Amennyiben a Holdon, egy hegytetőn állva lövünk a horizont irányába, elméletileg akár hátba is lőhetjük saját magunkat.

forrás: lifeslittlemysteries.com