Kezdjük a hetet egy kis összeesküvés-elmélettel. Nyilván a könyökötökön jön már ki, hogy vajon tényleg járt-e ember a Holdon, vagy hogy ki volt valójában az első űrhajós... Számtalanszor olvastuk már a nagy rejtélykereső, Nemere István könyveiben és egyéb internetes fórumokon, hogy milyen világméretű összeesküvéseket követnek el az emberiség ellen bizonyos szervezetek, hivatalok. Nos, a legtöbbről bizonyíthatóan megállapítható, hogy kitaláció, mégsincs se vége, se hossza az újabb magyarázatoknak. De mi a helyzet a Marssal? Ki hallott már titkos marsraszállásról? Újabb részinformációkból összeállt kombinációval állunk szemben? Amennyiben igen, egy cikket mindenképp megér a történet. Talán annál többet is...
Az elmélet levezetéséhez meg kell állapodni bizonyos felvetések valódiságában, mégpedig elsőként abban, hogy az első szovjet űrhajóst már az '50-es években fellőtték és épségben vissza is hozták a Földre. Mindezt szigorúan titkosan persze. Ha ezt a történetet igaznak fogadjuk el (bár több sebből vérzik), jöhet az összeesküvés második fokozata, az Aelita-program, ami a Mars elérését és az arra való leszállást célozta meg. Aelita egy 1924-es szovjet sci-fi film marsi királynője, a névválasztás így kézenfekvő (lenne). (Egyébként manapság az Aelita névvel egy rangos szovjet/orosz SF-díj okán találkozhat a szemfüles olvasó, melyet 1981-től évente osztanak ki a legjobb orosz nyelvű fantasztikus íróknak. Aelita díjas többek között Szergej Lukjanyenko, a Sztrugackij-fivérek, valamint Marina és Szergej Gyacsenko is.)
Az Aelita-program első tervei szerint Föld körüli pályára juttatott egységekből szerelték volna össze az 1630 tonna súlyú űrhajót, és indították volna el a Mars felé. Az utazás 30 hónapot vett volna igénybe. A programot gigantikus méretei miatt elvetették, helyette egy kisebb hajót terveztek, ám ez nem rendelkezett emberes leszállóegységgel.
Szovjetek, amerikaiak, kínaiak
Az összeesküvői körökben elhíresült közös Mars-utazás e három nemzet résztvevőivel vált valóra (hangsúlyozom, ez az elmélet híveinek állítása). Az esemény eszerint következőképp zajlott le: a Marsról érkező vészjelzések észlelése után az egymással eddig versengő nemzetek összefogtak egy közös projekt keretein belül, és az emberiség nagy kihívásának tekintett utazásra nemzetközi legénységgel vágtak neki, vegyes technológiával. A Marsra 1962-ben érkezett meg az űrhajó 9 fő legénységgel, ebből hat került a leszállóegységbe. A marsotérésről az elmélet híveinek videofelvétele is van! A felvétel eredetiségét azzal a legendával próbálják alátámasztani, miszerint a brit titkosszolgálat anyagai közül "előkerítve" a BBC a '60-as évek közepén egyenes adásban le is adta. A felvétel iszonyúen elmosódott, értelmezhetetlen és gagyi, a hanganyag alatta már sokkal inkább alátámasztaná a közös expedíciót - ha eredetisége kétségtelen lenne. Az akkori technikával sem volt éppen lehetetlen sem a felvétel szimulált marsi körülmények közötti rögzítése, sem a stúdióban való, szándékosan rossz minőségű hang elkészítése. Mégis, akik hinni szeretnének benne, vagy csak kíváncsiak erre a "döntő" bizonyítékra, íme:
Egy másik felvételen már egy évtizeddel későbbi, realisztikusabb ábrázolásnak lehetünk tanúi. Itt kifejezetten amerikai leszállóegységről van szó, és nemcsak a puszta marsfelszínt vehetjük szemügyre, hanem magának a bolygónak megközelítését is. A felvétel jóval trükkösebb tehát, eredetiségéről azonban nem feltétlenül lehetünk megbizonyosodva:
Variációk Mars-témára
A science-fiction köreiben nem újkeletű a Mars meghódításának ötlete. Írók tucatjai járták körül a témát, mindannyian valami egyedit hozzáadva az elképzelések gyűjteményéhez. Van olyan elmélet, miszerint maga az emberiség sem földi, hanem marsi eredetű, ebben a témában ajánlott Herbie Brennan tényfeltárónak szánt könyvét alaposan elolvasni.
Tudományos-fantasztikus megközelítésből pedig íme néhány szerző néhány műve, a teljesség igénye nélkül: Arthur C. Clarke: A Mars titka, Philip K. Dick: Időugrás a Marson, Kim Stanley Robinson: Vörös Mars 1-2 .
Hollywood is bőven feldolgozta már a Mars-témát. A John Carter könyv és filmes bemutatása mellett mindenképp megemlítenék még két, az évezred elejéről való mozit. A Vörös bolygó (Red Planet, 2000) és A Mars-mentőakció (Mission to Mars, 2000) történetvezetését alapul véve átlagosan 2020-2050 közötti időszakra saccolható az igazi Mars-utazás. Jelzem, ezek az évszámok tulajdonképpen realisták is.
Utolsó kommentek