Folytatjuk a Naprendszeren kívüli bolygók megismerését, és a sok száz felfedezett új világ közül ismért megismertetünk titeket néhánnyal. Ezúttal azonban nem a leg-ek számítanak, hanem az adott bolygó különleges, számunkra teljességgel szokatlan "életvitele". Újabb öt kiválasztott kerül most sorra.

1. 51 Pegasi b - "Bellerophon"

1995-ben fedezték fel. Nem hivtalos nevét a görög hős után kapta, aki megszelidítette Pegazust. A bolygó csillagjára vonzást gyakorol, ezért a csillag mozgása imbolygó. A Bellerophon felszíni hőmérséklete a Pegasus felőli oldalán 1000 Celsius-fok, méretét tekintve pedig egy jupiterszerű gázóriás, ami 150-szer nehezebb a Földnél. Forgása igen érdekes, ugyanis akárcsak a mi Holdunk, kötött tengelyforgású, azaz a bolygó is mindig csak egy oldalát fordítja a napja felé, tehát egyik felén állandó nappal, másik felén éjszaka van. Légköre épp emiatt elég viharos, A szél több ezer km/h sebességgel fúj, és izzik, nem tartalmaz vízgőzt. Azonban ez nem jelenti az eső hiányát, éppen csak a felhőket itt olvadt vas alkotja - vaseső esik. A Bellerophon keringési ideje 4,2 nap. 

2. HD 209458 b - "Osiris"

Ugyancsak a Pegasus csillagképben találták meg 2001-ben a HD 209458 b-t, nem hivatalos nevén "Osiris"-t. Nevét a halál egyiptomi istenéről kapta azok miatt a szörnyű körülmények miatt, amely a bolygót jellemzi. Tömege 200-szorosa a Föld tömegének, csillagjának felszínétől csupán 6 és fél millió kilométerre kering, ami teljesen szokatlan, és pokoli meleggel jár. Az átlaghőmérséklet 1000 Celsius-fok felett van, légköréből pedig másodperszenként 500 ezer tonnát veszít. Éppen ezért a kutatók elméletei szerint a bolgyó mögötti pályáján hosszú, spirális gázfelhő alakult ki.

3. B1620-26 b - "Matuzsálem"

2003-ban, a Skorpió csillagképben találták meg, magasan a Tejút "felett", egy csillaghalmazban a B1620-26 nevű bolygót, a "Matuzsálem"-et. 12 milliárd éves is elmúlt, már. A Föld kialakulása előtt, 8 millió évvel a Matuzsálem is "csak" gázóriás volt, majd a viharok és szelek elcsendesültek. A Matuzsálem csillaga kozmikus "párharcba" került egy másik csillaggal, melynek során a Matuzsálem csillaga elfoglalta a másik csillag helyét. Így a bolygónak két napja is lett. Ennek következtében mindennek két árnyéka van. Az eredeti szülőcsillag hosszú idő múlva tágulni kezdett, vörös óóriássá dagadt, majd rázuhant a másik csillagra, ami elnyelte őt. Így napjainkban a Matuzsálem két halott csillag foglya.

4. TrES-2b - a fekete bolygó

2006-ban fedezték fel a TrES-2b jelű exobolygót. Különlegessége, hogy a ráeső csillagfény alig 1%-át veri vissza, így "feketébb" a Naprendszer bármelyik bolygójánál vagy holdjánál, de még a szénnél is. A csillaga körül alig 5 millió kilométer sugarú pályán kötötten keringő jupiterméretű exobolygót a központi égitest sugárzása mintegy ezer fokra hevíti. A magas hőmérséklet azonban azzal is jár, hogy az atmoszférájában emiatt nincsenek fényvisszaverő felhők, ráadásul nagyon gazdag a fényt hatásosan elnyelő nátrium- és káliumgőzökben, ami szintén hozzájárul az extra "sötétséghez". A bolygó persze nem abszolút koromfekete, hiszen forrósága miatti sugárzása okán enyhe vörös parázslást mutat. A TrES-2 kísérőjének keringése kötött, vagyis ő is mindig ugyanazon oldalával fordul csillaga felé, 2,47 nap alatt kerüli meg azt. A központi csillag Napunk ikertestvérének tekinthető: tömege, sugara és felszíni hőmérséklete azonos a Napéval, fémtartalma kicsit kevesebb,  ismert kora pedig 5,1 milliárd évre tehető. A rendszer 750 fényévnyire található a Sárkány (Draco) csillagképben.

5. GJ 667Cc - az új szuperföld

2011-ben egy nemzetközi kutatócsoport szuperföldet azonosított egy viszonylag közeli vörös törpe lakhatósági zónájában. A csillag maga is egy hármas rendszer tagja. Az adatok alapján a 4,5 földtömegű bolygónak, amely 28 nap alatt kerüli meg a csillagát, egészen biztosan van még egy társa, ami szintén szuperföld, de kisebb pályán mozog, egy kört 7,2 nap alatt fut be. A bolygók a 22 fényévre lévő GJ 667C katalógusjelű törpecsillag körül keringenek, pontosabban egy hármas csillagrendszer körül, melynek a vörös törpe is tagja. A másik két csillag (GJ 667A és GJ 667B) narancssárga objektum. A csillagok nehézelemtartalma a Napénak mindössze negyede. Az új szuperföldről azt gondolják, hogy nagyjából ugyanannyi energiát kap a csillagától, mint a Föld a Naptól, igaz, ennek nagy részét infravörös sugárzás formájában. A GJ 667C lakhatósági zónájában keringve a GJ 667Cc jelenleg az egyik legígéretesebb jelölt a folyékony víz hordozására.