Akciós könyv

asimov_sfblog.jpg

Akciós könyv

stalker_sfblog.jpg

Rovatok

Egyben

Akciós könyv

banner_felkavaro2.jpg

Utolsó kommentek

Friss topikok

Külső feed

Nincs megjeleníthető elem

Elhunyt Ray Bradbury

2012.06.13. 19:00 :: Zanphagras

Az egyik legnagyobb alakját vesztette el a science fiction irodalom Ray Bradbury amerikai sci-fi író halálával - hangoztatta Németh Attila fordító, a Galaktika magazin irodalmi szerkesztője szerdán az MTI-nek.

"Azon kevés science fiction írók közé tartozott, akiket befogadott a szépirodalom fősodra is, egy két írása még egyetemi tananyag is lett" - fogalmazott a szerkesztő, hozzátéve, hogy ez nagyon ritka a műfajban. "Nem is tartozott szorosan a sci-fi irodalomhoz, más műfajban is alkotott, több önéletrajzi ihletésű novellája, regénye jelent meg" - jegyezte meg Németh Attila.

A fordító felidézte azt is, hogy Ray Bradbury tágított a science fiction műfaji határain; kezdetben sok támadás érte például a sci-fi rajongók részéről azért, mert műveit nem tartották elég tudományosnak. "Később rádöbbentek az olvasók, hogy a tudományos-fantasztikus kereteket ő csupán díszletként használta ahhoz, hogy az emberről, érzelmekről, erkölcsről írjon" - vélekedett.

Elmondta, a Bradbury legismertebb műve a Fahrenheit 451 volt, de az életmű legalább ilyen fontos darabja a Marsbéli krónikák és A tetovált ember című elbeszéléskötet- ez utóbbi fordításában Németh Attila is részt vett.
Ungvári Tamás író, fordító, művelődéstörténész szerint "katasztrófa, hogy Ray Bradbury éppen akkor távozott az élők sorából, amikor harmadik újrafelfedezése zajlik".

500x150_clarke2.jpg

Ungvári Tamás író szerdán az MTI-nek felidézte, hogy a népszerű amerikai hetilap, a The New Yorker épp egy hete jelentetett meg egy sci-fi számot, amely újabb részleteket tárt fel Bradbury önéletrajzából. Ebben az amerikai író arról beszélt, hogy miként lett elragadtatott olvasója elsőként az úgynevezett karikatúra-könyveknek és 6-7 éves korában hogyan ragadta meg őt a galaxison túli világ, az, hogy hogyan lehetne elképzelni az űrben a létezést.

Ez gyerekként megragadt Ray Bradburyben és később, amikor az '50-es években elindult a sci-fi irodalom, megszállottan megpróbálta ezt íróként megvalósítani, nagy sikerrel. "A Fahrenheit-könyv klasszikusa a megtermékenyült képzeletnek, a tudományos-fantasztikus irodalom egyik klasszikusa lett" - hangoztatta.

Ray Bradbury helyi idő szerint kedden hunyt el Kaliforniában, halálhírét egyik lánya, Alexandra Bradbury közölte szerdán.

Bradbury kiadója, a HarperCollins szóvivője szerint az amerikai sci-fi óriása "békésen halt meg hosszas betegeskedés után".

Az író egészsége az utóbbi években már gyengébb volt, stroke miatt kerekesszékbe kényszerült, ennek ellenére aktív maradt, új regényeket, színműveket, forgatókönyveket, valamint költeményeket szerzett. Minden nap írt, időről időre könyvesboltokban, könyvtárakban tűnt fel adománygyűjtő vagy irodalmi eseményeken Los Angelesben.

Az Index.hu írása

Ray Bradbury hivatalos honlapja

A Wikipedia szócikke

Bradbury kedvelők klubja az InterGalaktikán

1 komment

Címkék: irodalom

A bejegyzés trackback címe:

https://sf.blog.hu/api/trackback/id/tr294586365

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Emide Buda 2012.06.14. 11:39:46

Bradbury-triptichon, Fahrenheit 451
2011.03.18. 19:43 Emide Buda

Kezdetben vala a film. Mármint nálam. Ja, Truffaut-t nézni kell a kultúrembereknek és sznoboknak, (nem kell most eldöntened, melyik csoportba tartozom!), de hátast nem dobtam tőle annak idején, arra biztosan emlékszem. Mondják kultuszfilmnek, de FT nem a sci-fi Mozartja, az biztos. Ha könyv és a film között zongorázni lehetne a különbséget...ha már Mozart szóba került. És most a színház! Ha a jó sors tiszteletjegyhez juttat, hogy a Bárkában megnézz egy friss darabot, te sem haboznál, és én is hasonlóképpen cselekedtem. Anger Zsolt bátor ember. Lars von Trier után Dogville-t rendezni , ez még próbálkozásnak is tiszteletre méltó! Nem sokkal kisebb feladat a Bradbury-klasszikus színrevitele sem. Ha nem voltál még a Bárkában, akkor mondom, nem az klasszikus elrendezés; színpad, szemben a nézőtér, hanem inkább hasonlít arénára, ahol nézőktől karnyújtásnyira küzdenek a színészek, no nem egymással, hanem a szerepükkel. Furcsán kezdődött. Ha a Marilyn Monroe szoknyafelfújós "klasszikus" képsorának utánzása egy nagy teljesítményű porszívó és az MM-nek maszkírozott -öltöztetett Szorcsik Kriszta segítségével egy szimbólum, én bevallom nem értettem, ha a meghökkentés volt a jelenet célja, hát akkor tessék,hökk.

A történet vezetése a kisregény sztoriját követi, (oké, tudom hogy nem kell elmesélnem) amennyire ezt a színházi keretek engedik. A fő kérdés, hogy
"De hát hol a könyv mely célhoz vezet?
Hol a nagyobb rész boldogsága? - Ment-e
A könyvek által a világ elébb? " A tűzőrök válasza határozott nem ,sőt, ezért Montag (Kardos Róbert) tűzőrrel együtt buzgón teljesítik könyvégetői feladatukat, olykor a tulajdonossal együtt, álá inkvizíció. Bár József Attila javasolta annak idején, hogy valami nagy-nagy tüzet kéne rakni, mivel a 2. sorban ültem, támogattam azt a rendezői ideát, hogy a tüzek inkább szimbolikusak, mint valóságosak legyenek. Nagy szerencse, hogy a dohányzást szigorító törvény még nem lépett életbe, mert akkor már az első 5 percben félbe kellett volna szakítani az előadást, annyit füstöltek a szereplők. Anger beépítette a darabba a jelen aktualitásait, a TV-métely pusztítását az emberi kapcsolatokban, blablabla, ezeket olvasd el majd máshol. Kedvenc jelenetem Mildred partija, ahol a háziasszony vendégei annyira jól nyomták az elviselhetetlenségüket, hogy egy ziláltabb lelkületű biztonsági őr a nézőtérről valószínű közéjük lőtt volna. Hogy egy percre se feledjük, magyar a színház, magyar a rendező, erről gondoskodott a csúcspontnak szánt ordenáré káromkodós jelenet,csúcspont helyett inkább volt ez mélypont. BLASKÓ PÉTER, így csupa nagybetűvel! A friss Kossuth-díjas színész, (innen is gratulálunk!) a darabban a Beatty tűzőrparancsnok, aki gyökér módon tavaly visszautasította az elismerést, vitte a hátán az előadást. Nagyon látszott , hogy a többi aktorral nem ugyanabban a ligában fociznak. Ezzel a tehetséggel semmi szüksége arra, hogy politikai kurzusszínésszé silányítsa magát! A darab végét nem értettem. A regényben a két lábon járó könyvek elindulnak , hogy a háború után új élettel oltsák be az emberiség maradékát. Montag, a sétáló Biblia a Jelenések könyve legszebb részével köszön el tőlünk. "És a folyóvízen innen és túl életnek fája vala, mely tizenkét gyümölcsöt terem vala, minden hónapban meghozván gyümölcsét; és levelei a pogányok gyógyítására valók." Igen, amilyen tempóval rohanunk a pusztulásba ma is, félő, hogy a megmenekülésre a könyvekben felhalmozott emberi bölcsesség kevés lesz. Több kell majd.

Szereplők:
MONTAG – Kardos Róbert
BEATTY – Blaskó Péter m.v.
MILDRED – Szorcsik Kriszta
CLARISSE – Réti Adrienn TEVA Ösztöndíjas
FABER – Kálid Artúr
HEART – Dévai Balázs
HAND – Pásztor Tibor
BLACK – Telekes Péter
HOLDEN-Vitányi-JuhászIstváne.h.,m.v.

Továbbá:
Árvai Péter, Csonga Kata, Dobos Kata, Erdős Lili, Farsang Emese, Gavaldi Vivien,
Kovács Zsuzsi, Márton Kristóf, Szilasi Eszter, Tóth Zsófia

Díszlet: Sebő Rózsa
Jelmez: Fekete Kata
Rendezőasszisztens: Gábos Katalin
A rendezőasszisztens munkatársa: Mészáros Zsuzsanna
Rendező: Anger Zsolt

korrektorinfo.blog.hu/2011/03/18/bradbury_triptichon_fahrenheit_451
süti beállítások módosítása