Genf: fizikusok kijelentették: sikerült bebizonyítani az ún. "Isten-részecske" létezését! Megtalálták a "lábnyomát" és észlelték, rögzítették "árnyékát" - most már csak konkrétan magát a Higgs-bozont kell látniuk, amelyről úgy tartják, hogy az univerzum anyagának méretet, formát, tömeget ad.

Ma, szerdán terveznek egy nyilatkozatot kiadni arról, hogy megtalálták a szubatomi részecskét, melynek vizsgálata képes lesz megmagyarázni, hogy miért van az anyagnak tömeg, így gravitációja.

Olyan ez, mint Newton és a gravitáció: a gravitáció is mindig ott volt, de Newton leírása és magyarázata új kapukat nyitott meg a tudomány előtt.

A CERN tudósai hatalmas mennyiségű adatot raktak össze a részecskéről, amely világosan mutatja annak lábnyomát (azaz mozgása kimutatható) és árnyékát, azaz hatását, annak ellenére, hogy magát a Higgs-bozont egyelőre nem találták meg. A tudósok azonban -még- óvatosan nyilatkoznak.

A CERN tíz milliárd dolláros atomütköztetője, a Nagy Hadronütköztető (LHC) nagyenergiájú atomütköztetést cégez, hogy az antianyag, a sötét anyag és az univerzum keletkezését vizsgálja. Egyik fő célja az "Isten-részecske", a Higgs-bozon kimutatása - amely, jelenleg úgy tűnik, sikerült. Rob Roser, a chicagoi Fermilab Higgs-kutatója szerint a felfedezés még egy paraszthajszálnyira van:

"A részecskekutatóknak nagy elvárásaik vannak ahhoz, hogy felfedezésnek minősítsenek valamit." Szerinte olyan ez, mint dinoszaurusz-fosszília és dinoszaurusz lábnyom közötti különbség. Az utóbbiból is sok mindent megtudunk, de csak érdekesebb és tanulságosabb magát az objektumot meglelni.

A tavaly végeredmény nélkül becsukott Fermilab tudósai izgatottan várják a további híreket, közülük többen úgy vélik, a Higgs-bozon lényegileg megmagyarázhatja, hogy egyáltalán miért létezik a világ.

A Higgs-bozon elképzelése döbbenetes és bonyolult, de a kérdés jogos: hogyan formálódtak a szubatomi részecskék, a proton, a neutron, az elektron, és a többiek? Mi adja a tömegüket?

Peter Higgs skót fizikus állított fel egy elméletet magyarázatul egy energiamezőről, amiben a részecskék kölcsönhatásba lépnek egy kulcsfontosságú részecskével: a Higgs-bozonnal. Az elképzelés szerint minden részecske vonzza a Higgs-bozonokat, és minél többet vonzanak, annál nagyobb az adott részecske tömege.

A CERN hivatalosan a héten Ausztráliában jelenti be a hírt, de további értekezleteket is tartanak Genfben, a két kutatócsoport (a CMS és az ATLAS) pedig még több adatot fog vadászni decemberig.

The Associated Press sajtóközleménye