Fontos évfordulót ünnepel a világ: 43 éve lépett ember égi kísérőnkre, a Holdra. Szinte nincs űrügynökség, egyesület, társaság és egyéb hobbi civil szerveződés, mely meg ne emlékezne erről a fontos eseményről. Így tettünk mi is itt.
Ám a Hold nemcsak meghódításának évfordulóján foglalkoztatja a közvéleményt és az összeesküvés-elméletek gyártóit. Ássuk be magunkat kissé a témába mi is, ki mit, mikor mond vagy tervez a Holddal kapcsolatban.

Miért nem térünk vissza a Holdra? Ha a '70-es években képes volt rá, miért nem küld újra embert a Holdra a NASA? 

Válasz, ahogy az SF elképzeli: a Hold veszélyes, ott tartózkodásuk ideje alatt a lebegő-sétáló űrhajósok szokatlan jelenségeket, nem várt dolgokat tapasztaltak. Valójában lezajlott az Apollo 18 utazása is, de földöntúli paraziták miatt mind a három űrhajós életét vesztette, ahogy évtizedekkel korábban szovjet kollégáik, akiknek holttesteit az utazás során felfedezték. Ha korábban még nem tettük volna, tekintsük meg a nemes egyszerűséggel Apollo 18 című, mozgókamerás filmet, mely olyannyira élethűre sikeredett, hogy bemutatásakor a NASA-nak külön közleményt kellett kiadnia hiszékeny amerikai embertársaink felhomályosítására, akik hajlamosak voltak elhinni, hogy valóban előkerült régi kamerafelvételeket látnak. Egy ínycsiklandó trailer: 

Válasz a valóságban: Valóban ki volt tűzve az Apollo 18 utazása, legénységét pedig Richard Francis (Dick) Gordon Jr. parancsnok, Vance DeVoe Brand, valamint Dr.Harrison Hagan (Jack) Schmitt űrhajósok alkották volna. Már a Satrurn-V rakétát is legyártották a küldetéshez, amikor a NASA anyagi gondok és a közérdeklődés mérthető csökkenése miatt törölte a küldetést. Ezzel az eredetileg 20 küldetésből álló, majd 18-ra csökkent Apollo-program a 17-es misszióval befejeződött. 
George W. Bush elnöksége idején azonban 2004-ben a NASA nekilátott kidolgozni és fejleszteni Constellation nevű űrprogramját, amelynek számos támogatója akadt a washingtoni törvényhozásban. A program keretein belül fejlesztették ki az új Orion űrhajót, amellyel a leállított Space Shuttle programot követően embert kívánnak juttatni a Nemzetközi Űrállomásra. De a Constellation foglalta magába az új emberes holdküldetések terveit is, amelyeket leghamarabb a 2020-as évek elején terveztek megvalósítani. Azonban Barack Obama jelenlegi elnök felállíttatott egy vizsgálóbizottságot, amely túl drágának ítélte meg a Constellation terveit, és törölte azt. Az újabb emberes holdutazás ezzel ugrott, de az Orion fejlesztése látványosan jól halad, hiszen az USA nem engedheti meg magának azt a "szégyent", hogy csupán az oroszok képesek emberek űrállomásra szállítására, sőt! Ma már a kínaiaknak is három személyes űrhajókkal közlekednek a saját űrállomásukra. Az USA-nak mindezt tétlenül nézni és nem felzárkózni luxus. 

De mi lesz a holdbázisokkal? Épülnek-e valaha létesítmények a Holdon?

Válasz az SF szerint: Hogyne! Sőt, olyannyira épülnek, hogy a legveszélyesebb földönkívüli bűnözőket be is zárjuk oda, ne rontsák itt nekünk a levegőt (Men In Black 3). De ha ez túl elvetemült lenne, elég ha a börtönt saját, veszélyes embertársaink elkülönítésére használjuk fel (Robert A. Heinlein: A Hold börtönében). Ám mi történik, ha az ember - mint a szabad élethez ösztönösen ragaszkodó élőlény - utat tör magának? Ha a Holdon felnövekvő (rab)generáció fellázad, és önállósulni akar? (Elvégre Ausztráliát is büntetőtelepként használták, ma pedig egy fejlett ország, saját kultúrával, tudományos eredményekkel, miegymással.) A csattanót nem lövöm le, nem vagyok az a spoiler-fajta, mindenki megtudhatja, ha elolvassa a könyvet. 
Egy szelídebb elképzelés szerint a Holdat egyszerűen csak nyersanyagforrásként kezeljük, az így létrejövő bázishoz ezért elég csupán egy felügyelő-személyzet, egy mesterséges intelligencia és egy emocionális lény, azaz ember. Hogy ebből mi sül ki, megtudhatjuk a Hold című angol filmből, kukkantsatok bele: 

Válasz a valóságban: A NASA-nak vannak tervei a Holddal kapcsolatosan,mégpedig egy Hold mögött 37000 km-re keringő űrállomás felépítése és "belakása". Az állomás egyszerre kerülné meg a Holddal a Földet, ez pedig viszonylagos nyugalmi állapotot biztosít számára, mert minkét égitest egyformán hat rá. Ha a projekt megvalósul, egy ideig ez lesz a legtávolabbi pont, ahová az ember eljutott (legalábbis az első Mars-misszióig biztos). Az űrállomásról egyszerűbbé válna holdutazások indítása, és megkönnyítené a hosszú idejű űrben-tartózkodás élettani vizsgálatait is.
Ám nem csak az amerikaiak az egyetlenek, akik célba veszik a Holdat. Egy új jelentkező, Japán foglalkozik jelenleg komolyabban a témával. A japán tervek egy ember nélküli holdbázisról szólnak, ahol 2015-től stabil "karokkal" bíró robotok gyűjtenének kőzetmintát, és rakéták segítségével juttatnák el a Földre. Az emberes expedíciót (minő meglepetés) anyagi okokra hivatkozva 2020 utánra tolták ki. (Nem vagyunk szkeptikusak, de a tervezetthez képest történő időbeli elcsúszásra lassan fogadni is lehet.) A projektre eddig 2.2 millió dollárt tervez elkölteni a szigetország. 
Friss hír, hogy az orosz űrhajózási ügynökség, a Roscosmos a napokban jelentette be, hogy az előzetesen tervezett 2015-16-os Holdat célzó űrrepülések 2 évvel elcsúsznak. Az oroszok új, hat személyes űrhajó kifejlesztésén fáradoznak, amely felváltaná a jelenleg használt, kipróbált és régóta forgalomban lévő Szojuz típust.