Az előző részben leginkább a Mars felé küldött szondák voltak a mérvadóak, ám nem elhanyagolható az első önjáró egység, a Sojourner megjelenése. A kis marsautó előfutára volt egy új korszaknak a bolygó kutatásában, amely napjainkban éli tetőpontját. Lássuk hát, milyen sikereket értek el korábban a Marsra küldött kutató-robotok.

A Mars Exploration Rover (MER) program keretében két robot indításáról határozott a NASA. Ezekről a roverekről első körben lényegében annyit kell tudni, hogy nagy teljesítményük miatt egy nap alatt hosszabb utat képesek megtenni, mint a Sojourner három hónap alatt. Az első MER-szondát 2003. június 10.-én bocsájtották fel, a bolygó felszínét pedig 2004. január 4.-én érte el. A MER-A egység, mely a Spirit nevet kapta, 400 millió kilométert tett meg, hogy a Guszev-kráterbe érkezzen. Élettartamát 90 napban határozták meg, feltételezték ugyanis, hogy ennyi idő alatt telepszik akkora porréteg a napelemekre, hogy ellehetetlenítse a további energiaellátást. 



                                                           A Spirit a Husban Hill tetején

Spirit

A Spirit érkezése után időszak nem volt éppen zökkenőmentes. Rövid időre a NASA elvesztette vele a kapcsolatot, majd nagyon gyenge jeleket fogtak Madrid mellől, melyben a robot adatokat továbbított. A mérnökök megállapították, hogy a Spirit memóriája töltődött felesleges adatokkal, és még mindig abban a pozícióban van, ahogy a leszállás után saját állapotáról az adatokat elküldte. Csak január 30.-án sikerült normalizálni a helyzetet, ekkor érkeztek a hiba óta az első fekete-fehér képek is a felszínről, és kezdődött meg a robot eredeti kutatómunkája. Az eredmények nem sokat várattak magukra, a Spirit március 7.-én a bolygó égboltját átszelő hullócsillagot kapott lencsevégre (a Wiesman-Skiff üstökös darabját), 2005-ben elérte a kráter fölé magasodó Husband Hill tetejét, 2007-ben pedig magas szilikáttartalmú kőzetet talált, ami víz egykori jelenlétére utal. Ugyanebben az évben túlélte a Mars felszínén tomboló porviharokat, sőt, 2009-ben egy széllökés lesodorta róla az addig felgyülemlett port, így teljesítménye jelentősen megnőtt. De szerencsétlenség is akadt a túlélő robot számára, 2009. májusában ugyanis laza szerkezetű talajra ért, és beleragadt. 2010. január 26.-án végleg mozgásképtelenné vált, de a környezetéről bőséges adatokat továbbított, március 22.-én azonban elnémult. Tavaly a NASA hivatalosn is feladta a kapcsolatteremtés ismételt próbálkozásait.

                                                       Az Opportunity első felvétele

Opportunity

2003.Július 7.-én indult, és 2004. január 25.-én érkezett meg a bolygóra, Spirit-től 10 500 km-re szállt le, a Mars másik oldalán, a Meridiani síkságon. A leszállás után 4 órával már el is küldte az első képeket. Míg a Spiritet a Mars Global Surveyor "követte" az űrből, addig az Opportunityt a Mars Odyssey segítette főképp.
2004. március 2.-án a rover szintén egykori víz nyomait találta meg egy sziklában, de a sikert balszerencse követte, kevéssel több, mint egy év múlva az Opportunity is elakadt egy homokdűnében. Egy ideig úgy tűnt, hogy a ugyanaz a sors várja, mint ikertestvérét, de ezúttal a rovert sikerült kiszabadítani. 2007. szeptember 11.-én leereszkedett a Viktoria-kráterbe, ahonnan 2008. szeptember 1.-én sikerült kijutnia. Következő célpontját, az Endeavour-krátert 2011. augusztusában érte el. Az Opportunity küldetése jelenleg is tart.

Curiosity

A Mars Science Laboratory nevű küldetés részeként 2011. november 26.-án indult a MSL-Curiosity, és 2012. augusztus 6.-án szállt le épségben a felszínre a Gale-kráterben. Becsült élettartama egy marsi év, ami két földinek felel meg. A robot kémiai és geológiai vizsgálatokat végez, másik feladatköre pedig az egykori marsi élet keresése mellett az emberes űrrepülések előkészítése. Az elmúlt hetekben több fekete-fehér és színes képet is kaphattunk, melyek a leszállási hely közvetlen környezetét ábrázolják. Nagy médiaérdeklődés mellett a küldetés jelenleg is tart. Eddigi összköltsége 2,2 milliárd USD.