Virginia Woolf angol írónő igen sajátos perspektívát tárt olvasói elé műveiben.
Például A világítótorony (1927) című írásának nincs is igazán cselekménye, ám a Ramsay család személyes drámáin keresztül a mulandó ember apróságát, a világ állandóságával, kvázi halhatatlanságával szembeállítva érdekes, filozófikus hangulatú regényt ad az olvasók kezébe. Míg a családtagok, és barátaik életének egyes mozzanatai, egymás iránti érzelmeik, és azok változásai emberi léptékben számolva mérvadók, addig a világ egészének tekintetében talán Lily az egyetlen, aki valódi nyomot hagy maga után.
Woolfot a huszadik századi modern irodalom egyik megteremtőjének tartják; a lélektani regény "szülőanyja" ma lenne 130 éves.

Adelina Virginia Stephen 1882-ben született londoni felső-középosztálybeli családba. Bár jómódban éltek, Virginia -nak mégsem volt idilli gyermekkora. Az írónő életét, motivációit, tartós depressziójának okait kutató pszichoanalitikusok szerint édesanyja első házasságából származó két fiú Virginiát és nővérét, Vanessát szexuálisan molesztálták. Bár mentális kiegyensúlyozatlansága élete végéig elkísérte, irodalmi munkássága kisebb szünetektől eltekintve töretlennek mondható. Talán kivételes érzékenysége az oka annak, hogy Woolf írásainak nagy része mélyen filozófikus, karakterei személyiségének megformálásába, gondolatvilágának minél érzékletesebb ábrázolásába annyi energiát fektetett, nemegyszer a cselekmény "rovására".

A világítótorony mellett az Orlando (1928) című regénye az, amely nemzetközileg is igazán ismertté tette a nevét.
Főhőse, egy négyszáz éves ember, aki előbb férfiként, majd nőként él, és e két nézőpontból szemléli a világot, finom iróniával tolmácsolva annak változásait és önnön szerepeit. A különös, érdekes, ambivalens történetből Sally Potter írt forgatókönyvet; a zseniális kosztümjeiről is híres, gazdag látványvilágú filmet 1992-ben mutatták be Tilda Swinton főszereplésével. '92 és '94 között két Oscar-jelölés mellett több más filmfesztiválon összesen 15 díjat és 5 jelölést kapott. 

Az írónő novelláiban és esszéiben is nagy hangsúlyt helyez a női lét megélésére, annak problémáira, ezért a feminista irodalom egyik  vezetőjeként tartják számon. Kritikusként harmincöt éven át volt éles hangú ítésze a  Times Literary Supplement-nek, befolyása az irodalmi életre a radikális értelmiségi elit tagjaként megkérdőjelezhetetlen. 

Életének magyar vonatkozású érdekessége, hogy férjével, Leonard Woolf-fal 1917-ben Hogarth Press néven létrehoztak egy kiadót; ők jelentették meg Angliában elsőként Madách Imre Az ember tragédiája című művét - angolul.