Arthur C. Clarke sci-fi író híres tudományos ötleteiről. Nem véletlen, hiszen nem csak irodalmárként jeleskedett életében, hanem természettudományos területeken is. Matematika és fizika szakon végzett az egyetemen, a brit légierő katonáit tanította a radar használatára, tagja, sőt elnöke is lett a Brit Bolygóközi Társaságnak. Így nem csoda, hogy fantáziái mögött komoly tudományos alapokat, gyakran érdekes találmányokat találhatunk.

1. Távközlési műholdak
Talán kevesen tudják, de a geostacionárius pályán haladó távközlési műhold Clarke ötlete volt. A lényege leegyszerűsítve, hogy a műholdak az Egyenlítő fölött keringenek, a Föld forgásával összhangban. Csak épp Clarke nem szabadalmaztatta ötletét, így sajnos egy fillért sem keresett vele. A Nemzetközi Csillagászati Szövetség azonban róla nevezte el a pályát Clarke Orbitnak, és hát mi mást kívánhatna egy tudományt kedvelő szerző...

2. Föld körüli gyűrű-város
Clarke odáig fejlesztette a geostacionárius pálya ötletét, hogy az Űrodisszeia-sorozat utolsó kötetében, a 3001 - Végső űrodisszeiában egy egész várost képzelt el a Föld köré. Ez a megoldás megkönnyítené a világűrben tartózkodás körülményeihez való hozzászokást, és az űrhajók elindítását is interplanetáris utazásokra. Erre a találmányra azonban még jó pár évtizedet vagy -századot kell várnunk.

3. Űrlift
És hogy mi vezetne ebbe az űrvárosba? Az űrlift eredeti ötlete nem Clarke-tól származik, de a megvalósítási módjaira sok elképzelést mutat be könyveiben. A geostacionárius műhold működési elve pedig úgy tűnik elengedhetetlen hozzá, mert az űrlift is az Egyenlítő egyik pontjától közlekedhetne egy vele szinkronban keringő pontig az űrben. Ezen az ötleten állítólag már dolgozik a NASA.

4. Mesterséges gravitáció henger alakú űrhajóban
Természetesen a centrifugális erőt nem Clarke találta ki. Azonban a 2001 - Űrodisszeia című film egyik jelenete megihlette az űrhajósokat is. Clarke és Kubrick közös ötlete, hogy a filmben Frank Poole a forgó űrhajóban fut végig falon, és az így keletkező mesterséges gravitáció miatt nem esik le. 10 évvel később a Skylab űrállomás legénysége ezt felhasználva tudott az állomás henger alakú részében futni, még ha az nem is forgott, az elv ugyanaz volt.

5. Időlencse
A legelrugaszkodottabb ötlet Clarke és Stephen Baxter közös regényében, a Régmúlt napok fényében jelenik meg. Az időlencse találmánya a féregjárat technológián alapul, vagyis azon keresztül lehetne fényhullámok segítségével a múltba tekinteni. Ez rendkívüli lehetőséget adna például bűntények vagy különböző rejtélyek felderítésre. Egyelőre nem tudjuk, hogy egyáltalán megvalósítható lesz-e valamikor, de félő, hogy legalább annyi rossz következményt hordozna, mint jót. Aki kíváncsi mindkét hatásra, a Régmúlt napok fénye című regényben elolvashatja.