A 2010-ben szerethető karaktereivel, kiváló látványvilágával, fordulatos és felnőttek számára is fogyasztható történetével sikert arató Így neveld a sárkányodat (How to Train Your Dragon, 2010) folytatását mindenki nagy lelkesedéssel várta. A fantasy-kereteket vikingmitológiával ötvöző, CGI-animált varázsvilág második eljövetele – az Így neveld a sárkányodat 2. – ugyan nem ért fel az első rész kirobbanó sikerével, mégis nevezhetjük méltó folytatásnak.
A történet mintegy öt esztendővel az első film cselekménye után játszódik. Míg Hibbant-szigeten a fiatal sárkánylovasok versenyekkel múlatják az időt, addig a vikingek leendő törzsfőnöke, a sárkánymesterré avanzsált Hablaty Fogatlan nevezetű sárkányával járja a világot, hogy térképet készítsen azokról a területekről, ahová ember még nem merészkedett. Egyik útja alkalmával egy óriási jégbarlangra bukkan, ahol vadon élő sárkányok ezrei tanyáznak, itt főhősünk pedig egy titokzatos sárkánylovassal is találkozik, aki átadja neki ismereteit. Hablaty azt is megtudja, hogy a Hibbant-szigeti vikingeket óriási vész fenyegeti, méghozzá egy Drákó Vérdung nevezetű diktátor személyében, aki páncélozott sárkányseregével kívánja leigázni a varázsvilágot. Hablatyéknak fel kell készülniük a gigászi küzdelemre.
Az Így neveld a sárkányodat 2. tényleges gyengesége a folytatásos mesefilmeknél megfigyelhető tendenciában lelhető fel (ld. Kung Fu Panda vagy a Madagaszkár esete): a második (vagy sokadik) részek által megjelenített történet mindössze ürügy arra, hogy a nézőt újra belehelyezzék a kezdőfilmben felfestett, és a bevételek alapján kiválóan működő világba. Ez általában azon a mesék esetében történik így, melyeket elsőre nem folytatásos történetként készítenek el, a film maga már egy lezárt egységként működik, a következő rész kényszere a kasszasikerből befolyó pénz miatt motiválódik („Ha tetszett nekik az első rész, biztos beülnek a másodikra is!”) Csakhogy pont az alapfilm lezárt története miatt nehéz a visszatérés, új konfliktusalapot kell kitalálni, ami a fantasy-világ egyensúlyát megbontja és amiből történet kerekedhet. Persze forgatókönyvíró legyen a talpán, aki a nyilvánvaló kényszer ellenére fajsúlyos cselekményt tudjon a vászonra varázsolni.
Ez a probléma érzékelhető az Így neveld a Sárkányodat 2. esetében is: az újonnan behozott alapkonfliktus és a karakterek harmatgyengék. A film az első részben feldolgozott és ténylegesen komoly alapkonfliktuson túllépve (sárkányok és emberek ellenségessége) a Shrek 2.-höz hasonlóan a félig-meddig megismert varázsvilág kereteit tágítja ki – Hablaty térképészi tevékenységén keresztül. Persze ebből jön a baj: egy gonosz diktátor felfedezése, aki szolgaként tekint a sárkányokra és a Hibbant-szigetiekkel ellentétben erőszakkal hat rájuk. Ráadásként még rá is támad a kedves vikingekre. A semmiből felbukkant antagonista így megvan – kár, hogy Drákó alakja mérhetetlenül sablonos lett. A papírmasé-karakter érzelmi skálája a morcos orr-ráncolás és a dühödt üvöltés között mozog, az egyetlen emóció, ami jellemzi: az árnyalás nélküli gyűlölet. „Megölték a szüleimet, engem pedig megnyomorítottak” motivációja is már százszor előtt, tényleges mélység nélküli (körülbelül egy perces jelenetet kap ennek közlésére, csak hogy a forgatókönyvírói szabályokat betartsák az alkotók), emiatt súlytalanul lebeg az első részben már felsorakoztatott és még mindig hallatlanul érdekes szereplők mellett. Márpedig ha nincs erős gonosz, akkor nincs erős mese sem.
Szerencsére a történet haloványságát kiválóan ellensúlyozzák a már ismert karakterek (és sárkányok) és a látvány. A sárkányháton átélt repülés- és csatajelenetek bőven túlszárnyalják az első rész vizuális élményeit: ritmusosan megkomponáltak, érzelemmel és átélhető szabadsággal teliek. Sajnos én nem 3D-ben láttam a filmet, de a jelenetek felépítéséből ítélve inkább ajánlanám a látványra koncentráló mozi-technológia választását. Hátha az felülírja a történet kesernyés ízű kényszeredettségét.
7/10
Utolsó kommentek