A csimpánzok és orangutánok után elkészült a gorillák géntérképe is, ezzel befejeződött az emberszabású majmok genetikai feltérképezése. Érdekes dolgok derültek ki.
Egy nyugati síkvidéki gorilla – név szerint Kamilah – volt a szerencsés kiválasztott, az ő genomját vizsgálták a tudósok. A gorillák genomja több szempontból is különösen fontos: pontosítja az evolúciós családfát, és segíti az ember kifejlődésének pontosabb megértését. Nem utolsósorban néhány, genetikai eredetű betegség gyógyításában is nagy segítséget jelenthet.
Az emberek és csimpánzok evolúciós ága nagyjából tízmillió éve vált ki a gorillákéból, majd hatmillió éve vált szét az emberekére és csimpánzokéra. Evolúciós szempontból gyors volt a folyamat. Ennek érdekes következménye lett: habár tényleg a csimpánzok a legközelebbi rokonaink, az emberi genom nem elhanyagolható 15%-a közelebb van a gorilláéhoz, mint a csimpánzéhoz. Emellett persze a csimpánz-genom másik 15%-a a gorilláéval mutat nagyobb hasonlóságot.
Az új adatok megerősítik, hogy genetikai szinten a gorillák és emberek 98%-ban megegyeznek. A különbségek azonban szembeötlőek: bizonyos gének, melyek az embereknél nagy szerepet játszanak a hímivarsejtek képződésében, a gorilláknál szinte teljesen inaktívak. Ez valószínűleg a gorillák társadalmi berendezkedésével magyarázható: ők háremet tartanak, azaz nincsen versengés a különböző hímek ivarsejtjei között.
Egy másik érdekesség a halláshoz kapcsolódó géneknél található. Azt már régóta tudják a kutatók, hogy az embereknél ezek a gének megnövekedett aktivitást mutatnak. Most már azt is tudjuk, hogy a gorilláknál is hasonló a helyzet, ez pedig megkérdőjelezi azt a feltevést, miszerint az embereknél a beszéd megjelenése miatt alakult ki ez az aktivitás.
A tudósok a gorillák EVPL elnevezésű, a bőr keratintermelését szabályozó génjénél is nagy aktivitást mértek. A keratin az az anyag, ami megtalálható a hajban és a körmökben is, ettől lesznek azok kemények és szívósak. Valószínűleg a gorillák kezén található járóbütykök miatt alakult ez így.
A kutatók találtak néhány olyan gént is, ami mind az emberben, mind a gorillában megtalálható, ám amíg az emberben betegséget okoznak – például demenciát, vagy szívbetegséget -, addig a gorilláknál nincsenek negatív hatásaik. Ha sikerülne kideríteni ennek az okait, az segíthetne hatékony gyógyszerek, gyógykezelések kifejlesztésében.
Forrás: livescience.com
Utolsó kommentek