Neal Stephenson csöppet sem hétköznapi író. Ötletekkel teli történetei és gyakran humoros stílusa egyedivé teszi őt a világ sci-fi szerzői között. Stílusával már a hazai olvasóközönség is megismerkedhetett, köszönhetően a 2006-ban kiadott Snow Crashnek, majd a 2011-ben megjelent Gyémántkornak. Stephenson talán legkellemesebb tulajdonsága, hogy mer viccelődni, és képes a feje tetejére állítani a mi – vagy éppen a saját – világát, mindezt úgy, hogy közben még van ereje ügyelni a szereplőkre, a humorra és az izgalmas cselekményre is. Habár két regénye megjelent itthon, és mindkettő nagyon fontos darabkája Stephenson kirakósának, kerültek már ki más regények is a szerző műhelyéből, melyekben megcsillantja zsenialitását. Jelenlegi bejegyzésünk ezekkel a regényekkel hivatott foglalkozni.

The Big U (1984): Stephenson egyik korai, szatirikus sci-fije, melyben az egyetemi kampuszok mindennapjait figurázza ki. Első szám első személyt használ, és Bud, egy egyetemi tanár képéből ismerhetjük meg az eseményeket. Stephenson saját stílusában figurázza ki az egyetemek megannyi csoportját. Az író az egyetemet egy zárt univerzumként festi le, radioaktív óriáspatkányokkal, denevérekkel és egy laborban összerakott railgunnal. 

Zodiac (1988): Stephenson második regényét gyakran emlegetik ökológiai thrillerként. Főszereplője egy Sangamon Taylor nevű környezetvédő, aki egy környezetszennyezőkkel kapcsolatba hozható összeesküvés-elméletet igyekszik kibogozni. A főszereplőt Marco Kaltofen, környezetvédelmi vegyész inspirálta.

A nemzetközi áttörésig azonban 1992-ig várnia kellett, ugyanis ekkor jelent meg először a Snow Crash.  A regény nagy hatást gyakorolt az informatikára, és a modern sci-fi klasszikusai között tartják számon. Ezután Stephen Bury álnéven publikált két másik regényt, egyiket az 1995-ben megjelent Gyémántkor előtt, egy másikat pedig utána. Mindkettőben segített neki nagybátyja, J. Frederick George.

Interface (1994): Stephenson politikai thrillere, mely a közeljövőben játszódik. Főszereplője egy Eleanor Richmond nevű munkanélküli afro-amerikai nő és William Cozzano, Illinois állam kormányzója. A regény központjában a hálózaton keresztül lezajló, valóságra is kiható üzletek zajlanak. Cory Doctorow szerint az Interface egy alulértékelt mestermunka.

The Cobweb (1996): Újabb politikai thriller, mely immáron az öbölháború idején játszódik. Az események egy fiktív iowa-i ikervárosban, Wapsipiniconban és Nishnabotnában folynak, a főszereplő pedig Clyde Banks, helyi képviselő, aki akaratán kívül belekeveredik egy terrorista szervezet ügyleteibe. 

Ezen történetek nem arattak zajos sikert, így Stephenson visszatért a science fiction világába. Azok a munkái, melyekkel a leginkább szokták őt promózni, ezután születtek meg. 

Cryptonomicon (1999): A Locus-díjas regényben a kódfejtésé a főszerep. Két embercsoportról ír, akik a történelem különböző szakaszaiban tevékenykednek. Az első a második világháborúban, a második pedig az 1990-es években, akik leszármazottjai a világháború idején élt szereplőknek. A regényt Hugo- és Arthur C. Clarke-díjra is jelölték.

The Baroque Cycle (2003-2004): Stephenson ezúttal egy történelmi regényciklussal jelentkezett. A három kötetből álló Barokk-ciklus (Quicksilver, The Confusion, The System of the World) a Gyűrűk Urához hasonló regényfolyam. Bár ezeket mindenhol történelmi regényként tüntetik fel, Stephenson hosszasan érvel amellett, hogy ciklusának darabjai bizony sci-fik. Két Locus-díjat és egy Arthur C. Clarke-díjat nyert velük.

Anathem (2008): Ezzel a regényével Stephenson visszatért a klasszikusabb értelemben vett sci-fihez. A történet egy Abre nevű bolygón és akörül játszódik, melyet erősen áthat a vallásosság. Stephenson ebben a művében filozófiai fejtegetések mellett még a kvantummechanikával is foglalkozik. Egyedi regényét kitüntették Locus-díjjal.

The Mongoliad (2010): Újabb történelmi témájú alkotás, újabb közös produkció. Stephenson Greg Bearrel és másokkal közösen írt, elsődlegesen az internetre szánt irománya. Egy Foreworld nevű világban játszódik, mely nagyjából azonos a miénkkel. A történések a tizenharmadik század közepén játszódnak, a tatárjárás idején. A The Mongoliad interakítv kalandregény, melynek eseményei folyamatosan íródnak és bővülnek.

Reamde (2011): Egy techno-thriller regény, melyben Stephenson visszatér a Snow Crashben már elővett virtuális valóság témájához, de itt már MMORPG-nek hívják. Az iszlám terroristákon kívül még az orosz maffia is tiszteletét teszi. Egy regény, mely keveri Robert Ludlumot, Tom Clancy-t és a nerd/geek szubkultúrát, mindezt a Stephensontól megszokott, laza stílusban. A regényt regeteg pozitív kritika érte, többen is az év legélvezhetőbb sci-fi regényének tartották.

Ti melyik regényét olvasnátok szívesen magyarul felsoroltak közül?