Ma meséltem a fiamnak, hogy régen a számítógépek szobaméretűek voltak, és a mobiltelefon akkumulátora akkora volt, mint egy aktatáska, és levelezőlapra írtunk a barátainknak, nem chat-ablakban.
Azon viszont nem gondolkodtam el, hogy ha a gépnek lelke volna, mit érezhetne, ha szembesülne az "ősével".
Talán, valami ilyesmit.
Starfleet in the kitchen, without women
A tudományos hozzáállás a világhoz megköveteli a bizonyítékokat állításainkhoz és vélelmeinkhez, ezért is áll jelenleg szegény sasquatch/nagylábú szénája úgy, hogy a hivatalos tudomány szerint nem létezik. Egy 30 éves genetikusi múlttal bíró kutató azonban - pontosan tudományos alapokon állva - teljesen máshogy gondolja...
Egy háborúnak mindig két oldala van, és mi bizony hajlamosak vagyunk elfelejteni, hogy például a második világháború német hadseregében szolgáló Hans ugyanúgy ember volt, mint Joe az amerikaiaktól, vagy Igor az oroszoktól... és így van ez a Star Wars messzi-messzi galaxisában is! Hiába szurkolunk a lázadóknak, akik az elnyomó Birodalom ellen küzdenek, ennek ellenére a rohamosztagos is ember, emberi érzelmekkel - például bánattal, ahogy a képen is látjuk. (Kattints a képre a háttérképnyi méretért! )
Intergalaktikus kémhálózatunk időt és energiát nem sajnálva megerősítette a hírt; a szimbionta idegenek inváziója már évezredekkel ezelőtt elkezdődött. Monumentális átverés áldozatai vagyunk főemlős társaim.
Ezt az elsősorban paladin kasztú hölgyeknek szánt láncing kisestélyi ruhát csak és kizárólag veszettül szeretni lehet. A fantasy rajongók álma (és az izomzat tökéletes növelő eszköze) ez a dressz, amelyre sem a legelitebb étteremben, sem a legmocskosabb csatatéren nem lehet panasz! Asszonyok, lányok, hölgyek, előre hát a csinos (és egyben praktikus) viseletért!
A sci-fi írók tudományra gyakorolt hatása tagadhatatlan, mégis nagyon kevés dokumentumfilm létezik, mely konkrétan a szerzőkkel foglalkozna. Melyekből megismerhetnénk az életüket, motivációjukat és a tudományra mért hatásukat. Most már ez a kívánságunk is teljesült. És külön öröm, hogy magyar nyelven is nézhető.
Avagy a Szabadság mindent lát... Szauron trükkös fiú volt mindig is: egyszer például átkeresztelkedett Annatar névre, és mindenkit átvert, aki akkor Középföldén lakott: tündét, törpöt, embert egyaránt megajándékozott (ajándék, mi?...) egy sor gyűrűvel. Aztán amikor lebukott, akkor egyeseknek már késő volt... az utóbbi időben állítólag intenzívebbe egy kicsit a tűz a Szabadság Szobor fáklyáján (szabadság, mi?...).
Mindenkinek van fogalma arról, hogy milyen egy kritikus munkája. Vannak, akik írnak, vannak, akik videókat készítenek, de az, hogy valaki képregényes kritikákat készítsen, elég ritka, de mindenképp kreatív megoldás. A Comic Crits nevű blog alkotója, John Bonner ilyenekkel foglalkozik.
Itt az ősz, mely lassan télbe fordul, s sírunk a napsütéses órák után, bánjuk, hogy nem fürdőzhetünk órákon át a napfényben. Azonban az élelmes városi ember nem ijed meg a hideg időtől, hiszen ha fázósak vagyunk és nem kedvencünk a télben kutyagolás, akkor behúzódhatunk egy meleg, fűtött múzeumba, vagy tárlatra néhány kulturális ínyencségért. Lássuk hát, mikre érdemes elmenni manapság.
Shirou Masamune (gyakran írják Shirow-nak) nevét sokan ismerhetik, nem véletlenül. A mangaka a japán cyberpunk emblematikus figurájának tekinthető. Olyan munkákat adott ki a kezéből, mint az Appleseed, vagy a Ghost in the Shell. Külön érdekesség, hogy az alkotó népszerűsége Japánon kívül mindig is nagyobb volt, mint hazájában. Cikkünk ennek okaival, és magával a szerzővel foglalkozik.
Aki egy cseppet is szereti a mangát, esetleg látott egy-két jobbfajta animét, az tudja, ki az a Hayao Miyazaki.
Megyeeeee? Zsáákoooooos? Ez a kapucnis pulcsi új szintre emeli a hobbitvadászatot. Ha ilyet viselve bemegyünk egy kocsmába, és egy Zsákos nevű fószert követelünk a csapostól, tuti, hogy öt percen belül előállít nekünk egy lilára vert embert, aki váltig állítja, hogy ő az! A hölgyek pedig... nos, a Tolkien-rajongók legnagyobb hibája, hogy elfelejtik: valószínűleg Mordorban vannak a legszebb lányok Középföldén... (és nem véletlenül)
Nem, ez nem vicc. Az Alkonyat-csillámvámpírt alakító, a szerepét szemmel láthatóan abszolút gyűlölő Robert Pattinsont a minap egy interjúban megkérdezték, mire lenne hajlandó azért, hogy szerepelhessen egy Star Wars filmben. Nos, igen sok mindenre hajlandó lenne.
Ööö... izé...tegnap este megnéztem a széria első részét az RTL-en.
Képtelen voltam komolyan venni a sztorit, ellenben bekapcsolt az önvédelmi mechanizmusom.
Nem, nem nyomtam át a távtütüt másik csatornára.
Jobbat találtam ki.
Vannak olyan alkotók, akik szüntelenül adnak ki újabb és újabb regényeket, képregényeket, újabb és újabb világokat festve le ezzel. Ám vannak olyanok is, akik életük során gyakran térnek vissza egy világhoz, melyben aztán alkotnak új kalandokat. Az amerikai sci-fiben Frank Herbert ismert erről a vonásáról (Dűne-ciklus), az oroszok közül pedig ott van a Sztrugackij fivérek Delelő-univerzuma. De a japán mangarajzolók között is akadnak ilyen alakok, közülük pedig kimagaslik egy személy, Matsumoto Leiji.
Neal Stephenson csöppet sem hétköznapi író. Ötletekkel teli történetei és gyakran humoros stílusa egyedivé teszi őt a világ sci-fi szerzői között. Stílusával már a hazai olvasóközönség is megismerkedhetett, köszönhetően a 2006-ban kiadott Snow Crashnek, majd a 2011-ben megjelent Gyémántkornak. Stephenson talán legkellemesebb tulajdonsága, hogy mer viccelődni, és képes a feje tetejére állítani a mi – vagy éppen a saját – világát, mindezt úgy, hogy közben még van ereje ügyelni a szereplőkre, a humorra és az izgalmas cselekményre is. Habár két regénye megjelent itthon, és mindkettő nagyon fontos darabkája Stephenson kirakósának, kerültek már ki más regények is a szerző műhelyéből, melyekben megcsillantja zsenialitását. Jelenlegi bejegyzésünk ezekkel a regényekkel hivatott foglalkozni.
Ha kiszámoljuk az egy évre eső érkező Star Wars film mennyiséget, akkor arra jutunk, hogy évente kb 0,1714286 SW mozi készül. Ez nem jó számadat, az tény. És most a Disney-vásárlás megtörténtével eljött az őrült hír: jön az Episode VII... de ez még csak a kezdet!
Mire jó, ha az embernek van egy fiútestvére? Nos - unalom ellen mindenképpen felírja őket a doktor bácsi/néni, az biztos! Már miért is lenne ez másképpen messzi-messzi galaxisokban? Íme, mi történik, ameddig a kedves lánytestvér legszebb mosolyával bazsalyog a fényképészre. Han Solo (=a Férfi) érdektelenségbe süllyed a csoportkép készülése alatt, Luke (=a lüke fiútesó) pedig néminemű csacsisággal üti el a beállás és pózolás kellemetlen perceit. (Fülbemászó egy srác, nem?)
A tudományos fantasztikum nem kizárólag sci-fi filmekben, játékokban, vagy regények, novellák formájában jeleníthető meg.
Tóth Árpád jóvoltából ritka kincsre bukkantam, melyet örömmel osztok meg veletek is.
Íme két pár fotó, melyek jól szemléltetik, hogy milyen hatással van az öregedésre két széles körben elterjedt szer. Nos, a jó (és szinte tökéletesen változatlan fizimiskájú) kapitánnyal együtt mi is ezt tanácsoljuk olvasóinknak: tessék elkerülni a drogokat. Helyettük viszont ne nézzé, örlgréjzzé!
Ma ünnepli születésnapját F.Tóth Benedek író, újságíró, szerkesztő, a Magyar Írószövetség tagja.
Ami fent, az lent, avagy a hermetikus filozófia napjainkban
Amikor a természet és a modern technológia ugyanarra "gondol".
Közeleg, immáron a harmadik évad Trónok harca, minden valószínűség szerint hasonlóan minőségi kivitelben, mint amilyenek az eddigiek voltak. Vannak azonban a sorozatnak hű rajongói, akik nem bírják ki még annyi ideig, hogy a pár hónapra levő premierig ne foglalkozzanak hőn szeretett Westerosuk világával: ők azok a fanatikus és csodálatosan elvetemült figurák, akik a legmegdöbbentőbb, legjobb rajzokat, festményeket, grafikákat, stb. készítik - mi pedig megcsodáljuk és veszettül örülünk nekik. Összeszedtük a tíz legviccesebb/legszebb Trónok harca rajongói munkát, lássuk hát!
Utolsó kommentek