Az alábbi videóból kiderül, hogyan nem illik viselkedni.

Sokak szerint csak egy ijesztgető beszédtéma, hogy ne az igazi problémákra figyeljünk. Mások szerint egy elvont, véletlenszerű, irreális esemény. Megint mások úgy vélik, beszélni sem érdemes róla, mert emberi tevékenységgel megelőzhető. Ez a tömeges kihalás jelensége, amelyből a legutóbbi nagyjából 65 millió évvel ezelőtt maroknyi faj kivételével teljességgel eltörölte a dinoszauruszok évmilliókon át domináns létformáját. A kérdés: fenyeget-e manapság hasonló kataklizma?

Arnold Schwarzenegger karakteres alakítása folytán evidens, hogy Conan, a barbár arca bizony eggyé vált az ex-kormányzóéval. Ezért lesz nagyon nehéz dolga Jason Momoának, aki az idén augusztusban a mozikba kerülő új Conan film főszerepét kapta.

Elég a címre csak egy pillantást vetni, hogy az embernek megdobbanjon a szíve. Minden Star Wars-kedvelő számára csodálatos látvány lenne, ahogy az Ezeréves Sólyom három dimenzióban fénysebesség fölé ugrik, vagy ahogy a Hoth fagyott világán a hatalmas lépegetők megrohamozzák a lázadók állásait... De ne álmodozzunk. Amit most kapunk, az egy 3D-ben ugrándozó Jar-Jar Binks lesz.

Az Indiai Űrkutatási Szervezet szenzációs felfedezéssel büszkélkedhet: egy hatalmas csarnokot találtak a holdfelszín alatt, ami alkalmas lenne akár egy Hold-bázis otthonaként is működni.

Egyedülálló, egyszeri eseményre kerül sor március  8-án: Budapesten tart előadást Nick Pope író, UFO-szakértő, a brit védelmi minisztérium korábbi tisztviselője. Az egykori állami UFO-vadász rejtélyes eseteket mutat be és felkészít arra is, mit tegyünk, ha támadnak az idegenek!

Kedves Olvasónk!

... nem más, mint a rajzfimes történetből készült élőszereplős Az Utolsó Léghajlító, ugyanis ennek a filmnek volt szerencséje elvinni az Arany Málna díjat a legtöbb kategóriában a 2010-es évre vonatkozóan.

A rutinos filmnéző számára a "tiszteletadás" kifejezés egyenlő a vérlázítóval, a "fejhajtás" pedig a szentségtöréssel. A legális plagizálás divatja az inger(ötlet)szegény filmipar mentsvára, ami csak akkor tud igazán sikeres lenni, ha az eredti filmet  a néző már rég elfeledte, esetleg nem is látta. Az egyre inkább pejoratívan emlegetett remake-hullám elsősorban a műfaji tömegfilmeket sújtja, és némi mítoszrombolást eredményez: a következő tíz film azt a sztereotípiát erősíti, miszerint az eredeti mű mindig jobb utódjánál.

10. Solaris (2002)

Kezdjük rögtön Steven Soderbergh Tarkovszkij átiratával: a Stanislaw Lem regényéből készült '72-es szovjet "űrodüsszeia" újraértelmezése maga volt a két lábon járó veszély. Egy ilyen klasszikushoz nyúlni nem lehet anélkül, hogy meg ne égessük magunkat, ennek ellenére a film tartogat kellemes meglepetéseket: az expozíció eltalált hangulata és a liftes jelenetnél használt párhuzamos montázs (amolyan Nicholas Roeg stílusban) mindenképpen a "nem is olyan vészes" kategóriába emeli a filmet. Azonban a sokkal rövidebb műsoridő nem teszi lehetővé az egzisztenciális problémák kifejtését, így az eluralkodó szerelmi szál beborítja a filmet.

„A Mars titka egy az egyben felidézi a sci-fi aranykorát, amikor remek írók remek történetekkel szórakoztatták a rajongókat, s mintegy mellékesen új magasságokba emelték a műfajt.”

Arthur C. Clarke A Mars titka című regénye 20% kedvezménnyel megvásárolható a Galaktika Boltban.

Beindult a marketinggépezet: a Comingsoon.net-nek hála megkaptuk az első sajtóképet az idén novemberben érkező új Majmok bolygója-filmből, a Rise of the Apes-ből.

Nehéz szavakat találni... és mégis muszáj. Valami eldugott francia falucskában zavar támadt az Erőben...

A Birodalom visszavág hatalmas, elrettentő hatású lépegetőiről egy dolgot tudunk: a páncélzatuk semmit nem ér, ha egy-két jó pilóta vagy leendő jedi lovag kábeleket használ ellenük. Ennek ellenére, holmi közönséges ellenséggel szemben eszményi fegyver. Méghozzá nem csak a kismillió különböző lőfegyver miatt, amik a buksiján találhatók, ahogyan az a mellékelt képből kiderül.

If it bleeds, we can kill it. Get to the choppaaa. Your klódz, give them to me. Arnold Schwarzeneggert bizony alaposan meghatározzák egysoros, ütős megmondásai, amelyek rendelkeznek azzal a képességgel, hogy egy csapásra szállóigévé változzanak. Ezekből a schwarzeneggeri aztmondásgigászokból készít rövid musicaleket Jon és Al Kaplan.

Az emberek szeretik a közvetlen környezetüket, munkaterületüket és eszközeiket saját ízlésviláguk szerint átalakítani, feldíszíteni. Nincs ez másképp a virtuális világ megszállottjaival sem, eléggé paradox módon. Olyanok, mint egy cyberpunk történet szereplői: hiába teljesül minden kívánságuk a számítógépes térben, nekik a való világ is fontos. Ezek a személyre szabott dizájnnal bíró komputerek a tökéletes bizonyítékai ennek az igyekezetnek. Valóban szemet gyönyörködtető látványt nyújtanak ezen kreativitás gyümölcsei, mutatva, hogy még azok számára is kiemelten érdekes a külcsín, akiknek elsődleges fontosságú a belbecs. És hogy időmilliomosok vagy művészek? Leginkább is-is.

Február 25-én mutatja be a Bárka Színház Ray Bradbury klasszikusa, a Fahrenheit 451 színpadi adaptációját. Anger Zsolt rendező elsősorban az eredeti műre támaszkodik, nem az 1966-os Truffaut által készített filmváltozatra.

László Zoltán Nulla pont című kötete 20% kedvezménnyel megvásárolható a Galaktika boltban.

A földi élet a kiterjedt periódusos tábla elemei közül épp csak egy maroknyit használ fel. Éppen ezért borzolták fel alaposan a kedélyeket azok a tudósok, akik nem rég olyan élőlények létét feltételezték, amelyek arzén alapon működnének. Bár a tudóstársadalom nagy része szkeptikus, mégis szívesen játszanak el az elmélettel: valóban létezhet-e olyan élet, amely a foszfor helyett arzén alapon működik?

Ha egy alapos fantasy mű születik, minden bizonnyal megelőzi egy térkép. Dan Meth megrajzolta harminckét fantasy mű világát - egyetlen térképen. Még, hogy a földrajzban már nem lehet nagyot alkotni...

blastr.com

Mind ismerősként üdvözölhetjük az alább következő képeken szereplő karaktereket, objektumokat... de így még jó eséllyel nem láttuk őket, és nem is nagyon gondoltuk, hogy fogjuk. Hiába, az internet végtelen bugyraiból időnként őrült dolgok kerülnek elő...

1999-ben egy orosz paleontológus és földrajzi szakértő, bizonyos Kirill Yeskov beható vizsgálatnak vetette alá J. R. R. Tolkien korszakos regényét, A Gyűrűk Urát. Eleinte a mű földrajzi hátterét szerette volna részletesen átelmélkedni és szükség esetén javítani vagy kiegészíteni, ám hamarosan szembesült valamivel, ami még jobban megragadta képzelőerejét: a gonosz féktelen sötétségével és a jók végtelen jóságával. De miből is fakadnak ezek a kvalitások? Yeskov meglepő felfedezést tett relatív minőségekről van szó, és így könnyen lehetne olyan A Gyűrűk Urát írni, ahol Szauron a jó, hős király és Aragorn és népe a nyughatatlan ellenség. Hát írt is egyet.

Az emberiséget kultúrától és földrajzi helyzettől függetlenül egyetemesen gyötrik apokaliptikus víziók, világvége-látások, jövendölések. A teremtett világ, a kozmosz rendjének tragikus felbomlása mindenki számára ismert irodalmi és filmbeli toposz. De vajon honnan ered ez a történet-elem? Melyik volt az első apokalipszis-történet? És vajon miért élvezzük annyira ezeket a vérfagyasztó leírásokat, hogy újra és újra visszatérünk hozzájuk?