Star Wars, Szamurájok, Steampunk...

Van bármi is a világon, ami nem kapcsolható a Star Wars-hoz? Lassan biztosak lehetünk benne, hogy nincs. Legutóbb két művész mutatta meg a Csillagok háborújának alternatív felhasználási módját.

Steve Bialik új helyre, egészen a középkori Japánig vitte Lucas univerzumát. A Samurai Star Wars képei, megtekinthetők a művész blogján és alant.

A másik alkotó, aki kész összetörni megszokott Star Wars világunkat, egy modellező, akit csak Siloff néven ismernek. Ő úgy gondolta, hogy jó mulatság lenne, ha a szereplőket átköltöztetné (vagy legalábbis átöltöztetné) a viktoriánus korba. Ezek után az is elképzelhető, hogy legközelebb a Százholdas pagonyban látjuk viszont Leia hercegnőt.

scifiwire.com

Hasonló elvetemültséget mások is elkövettek már, példaként álljon itt Chello albuma az InterGalaktikáról:

Úgy hírlik, hogy a 2001-es Mulholland Drive (A sötétség útja) című francia-amerikai thrillernek lesz második része. A PopcornBiz-nek adott interjúban Laura Harring (a filmbeli Rita) elárulta, hogy az első rész rendezője, David Lynch tervezi a film folytatását.

Vannak arra utaló jelek, hogy Lynch (aki nemrég ünnepelte  sikeres TV-showjának, a Twin Peaks-nek a 20. évforulóját) transzcendentális elmélkedés iránti szeretete megmutatkozik majd a filmben. A Mulholland Drive televíziós sorozatnak indult, úgy, mint korábban a Twin Peaks. A sorozatos heti televíziós megmérettetésre azonban Lynch izgalmas film noir-t ötölt ki, amely erotikus thriller, börleszkbe hajló tragikomédia, melodramatikus love story, szimbolikus ars poetica, szarkasztikus társadalomkritika , SF és pszicho-horror is egyben. Hamisítatlan Lynch-mix tehát, ami sajnos nem egészen TV kompatibilis. Aztán a vágóasztalon rejtélyes puzzle-t rakott össze, amelynek megoldásához az összes motívumgazdag epizódra emlékezni kell(ene). A pilot persze megbukott, de aztán mozifilm lett belőle, kicsit kibővítve (Kíváncsi vagyok, ki hogyan jutalamzná ezért a tisztelt döntnököt, aki miatt nem lett belőle sorozat).

Az új filmmel kapcsolatban azonban még semmi sem biztos: hogy fog továbbszövődni a történetet, kikkel fog a rendező együttműködni, megéri-e egyáltalán egy második részt forgatni. Mindenesetre érdemes fiigyelnünk a Cannes-ban 2001-ben legjobb rendező kategóriában nyert film folytatásáról szóló híreket, mert még okozhatnak meglepetéseket.

The Playlist

A gyerekek a világ digitális úttörői. Ez részben azért lehetséges, mert az új nemzedék már nem fél a technológiától, másrészt értékes éveket spórolnak meg azzal, hogy szükségtelen különböző „hogyan használjuk a számítógépünket”- tanfolyamokon részt venniük. A Kaiser Family Foundation nemrég kocsátott  ki egy átfogó felmérést a mai fiatalok médiahasználatáról. A több mint 2000 család bevonásával készült kutatás célja, hogy feltérképezze a 8 és 18 év közötti gyerekek médiaszokásait: mit néznek, milyen számítógépes játékokkal játszanak, milyen programokat használnak. Az eredmény megdöbbentő: a  felmérésben részt vevő háztartások háromnegyedében a TV étkezések alatt is megy, 75%-ban akkor is, hogyha senki nem nézi a műsort. A gyerekek több mint 70%-ának saját televíziója van a hálószobájában, így szülői felügyelet nélkül annyit és azt néz, amit csak akar. Csupán a családok harmadában van szabályozva, ill. valamilyen feltételhez kötve a gyerek médiahasználata. Nem meglepő: természetesen ott a legmagasabb a televízió és számítógép előtt töltött órák száma, ahol azok állandóan be vannak kapcsolva, és használatukat nem korlátozzák szabályok. 

Amerikai kutatók szerint árt a gyerekek agyi- és beszédfejlődésének, ha a lakásban állandóan szól a televízió, mert csökkenti a hallott és használt szavak számát. Márpedig az átlag gyerek (ha ébren van) fogyaszt. Be van kapcsolva a számítógép, villog a tévé, rosszabb esetben mindkettő. Sajnos a szülők sem járnak elől jó példával. Munka után első útjuk a kapcsolóhoz vezet. Egyre gyakoribb, hogy elfoglaltságukban az egyszerűbb megoldást választva a gyerek nevelését a televízióra bízzák. Ennek köszönhetően a fiatalok körében nő a függők száma. A felmérés részletes eredményei katt után olvashatóak alant:

Business Insider

Ha idáig úgy gondoltad egyedül John Chrichton utazott át egy féreglyukon a Farscape-ből, fontold meg újra. Nikodem Poplawski lengyel fizikus elmélete szerint akár e sorok olvasása közben is egy féreglyukon keresztül haladsz át.

Poplawski az univerzum számos megmagyarázhatatlannak tűnő jelenségével volt kénytelen szembenézni. Hogy csak egyet említsünk, a gravitációt nem tudták még összeegyeztetni a többi alapvető kölcsönhatással (gyenge, erős kölcsönhatás és elektromágnesesség). Továbbá az úgynevezett sötét anyag terjeszkedése is egyre inkább gyorsul, pedig a tudomány mai állása szerint összehúzódnia kellene. Popwalski úgy gondolja, hogy a Nagy Bumm-elmélet elfelejtésével minden megmagyarázhatóvá válna, viszont akkor a féreglyuk-elméleten kellene elgondolkodni.

Sciencemag: „Poplawski számításai szerint egy univerzum óriás csillagának összeomlása egy másik univerzumba vezető féreglyukat, azaz egy tér-idő csatornát hozhatott létre. Ha ez a másik univerzum a miénk előtt már létezett, a gravitáció talán nyomon követhető addig a pontig, ahol a gyenge, erős kölcsönhatásokkal és  az elektromágnesességel egyesült. Továbbá ha az univerzumunk jelenleg is a féreglyuk másik vége felé tart, ez a mozgás megmagyarázná a táguló univerzum problémáját (a rejtélyes sötét anyag nyújtotta magyarázat helyett). ”

Figyelmeztetés: Amennyiben azt tervezgeted, hogy visszautazol a féreglyukon keresztül abba a bizonyos másik univerzumba, meg se próbáld. Poplawski szerint ugyanis „beszorulnál”.

scifi wire

És hogy mi a féreglyuk?

Így hangzik.

Ezúton tisztelettel meghívjuk a MiniSpaceWorld nemzetközi verseny díjnyertes pályamunkáinak fotóiból szervezett kiállításának ünnepélyes megnyitójára.

Időpont:
2010. április 16. 10:00

Helyszín:
Tourinform iroda (VI. Andrássy út 47. a Liszt Ferenc térnél)
 
A kiállítást megnyitja Fekete László a BTH Budapesti Turisztikai Nonprofit Kft. ügyvezetője.

Ezt követően Dr. Pacher Tibor – a peregrinus interstellartól, a verseny főszervezője – bemutatja a MiniSpaceWorld projektet, értékeli a pályamunkákat, majd néhány szóban bemutatja a 2010-es verseny részleteit.

Végül bemutatkozik a 2009. évi verseny megosztott első díjasa, Fogarasy Tamás - Team SpaceLemur, illetve a 2009. évi Budapest-különdíjas csapat, Szilágyi Ádám és Rives Dávid - Team Wolf's Freedom, akik nyertes munkáik tervezéséről és kivitelezéséről számolnak majd be.

A fotókiállítás 2010. május 9-ig tekinthető meg a Tourinform irodában.

Részvételi szándékát, kérjük legkésőbb 2010. április 15-ig szíveskedjen jelezni a nemeth@budapestinfo.hu e-mailen vagy a 328-4089-es telefonon.

Múlt nélkül a jövőben - Ez még Bollywoodtól is sokk

A Love story 2050 című filmről futólag már megemlékeztünk, azonban úgy gondolom, nagysága és összetettsége megérdemel még néhány keresetlen modatot.

Felejthetetlen indiai romantikus musical egy kis időutazással, néhány robottal és reinkarnációval megspékelve. Tuti recept. A film Wells Az időgép (The Time Machine) című, nagy sikerű regényének feldolgozása. Tartalmaz minden olyan elemet, amely a bollywood-i filmgyártást a világon az egyik legproduktívabbá teszi: viszonzatlan szerelmet, tönkrement családokat, slágergyanús, ám furcsán ismerősen csengő dallamokat, véget nem érő, a musical műfajához méltóan általában indokolatlan szituációkban kitőrő táncot. A nézőt aljas cselszövők és jóképű hősök fáradhatatlan harca szórakoztatja három órán át.

Bollywood legnagyobb költségvetésű filmjét (a kritikusok többsége sokallja a kb. 2 milliárd forintnak megfelelő összeget) a Gyűrűk Ura trilógia és a Van Helsing látványvilágáért is felelős Weta Workshop készítette. Nem vicc. A jeleneteket Adelaideban és a szomszédos szigeten, Kangaroo Island-on forgatták. A film hősnőjébe, a kedves és szelíd Sana-ba (Priyanka Chopra) beleszeret az élénk, fiatal és lázadó Karan. (A szerepet Harman Baweja kapta, akinek édesapja Harry Baweja, a rendező!) Úgy tűnik, az ellentétek vonzzák egymást. Azonban kevéssel az esküvő előtt Sana egy tragikus baleset során meghal. Ám az időgép segítségével új lehetőséget kap: a 2050-es csillogó-villogó Mumbai-ban találja magát, ahova Karan-t feltaláló nagybátyja szintén elrepíti, hogy viszontláthassa az akkor popdívaként ismert lányt. Sana nem hisz a szerelemben, mert ebben a világban nem ismert ez a fogalom. Karan azon fáradozik, hogy a magából kifordult, arrogáns, akaratos Sana-t a múltbeli énjére, életére emlékeztesse. Végül egy QT nevű férfi android segítségével (nem, nem Quentin Tarantino, csak majdnem) ismét meghódítja szerelmét, és a romantikus egymásratalálás után az utolsó pillanatban elérik a hazafelé tartó időkapszulát.

A film készítői mindent megtettek azért, hogy utánozhatatlan filmet készítsenek, ami minden bizonnyal sikerült is nekik. A főszerepet játszó Harman színészi- és táncképességei hagynak némi kivetnivalót maguk után, ám ezt a hiányosságot a sokszor nyál-giccs látvány bizonyára feledteti. 

Fúj a szél. Tengerpart. A szakadó esőben Baywatch-szerű lassított mozgással közeledik egymáshoz a pár. Lágyan kíséri lépteiket a James Bond-filmből lopott zene. Priyanka Chopra Alka Yagnik elismert playback-énekesnő hangján válaszol Harman Baweja bársonyos énekére. Az összhatás tökéletes: a néző katarzis-élménnyel távozik az élők sorából.  

Ha még soha nem volt bollywood-i filmélményük, mi adhatna jobb ízelítőt, mint ez a klasszikusok egyvelegéből gyúrt, táncos-zenés sci-fi-musical. Hogy csak egyetlen előnyt említsek: olyan szórakozást nyújt, amiben biztosan mindenki talál magának valamit…

A film például a 2010. május 1-én tekithető meg, a Sci-Fi-London filmfesztiválon.

sci-fi-london.com

 lidus1989

Amióta Star Wars van, azóta vannak  Star Wars termékek is. Legutóbbi talán a tauntaun-hálózsák volt. De a legújabb terméktől garantáltan eláll mindenki lélegzete. Megérkezett a Han Solo alakú szappan!

Hogy miben különbözik az átlag szappanoktól?!

• A szappan 100% illatmentes, tiszta olívaolajat, shea vajat és aloe verát tartalmaz. Minden egyes szappant kézzel és sok-sok szeretettel készítenek.
• Korlátozott ideig megrendelhető egy speciális címkével, amelyre aurebesh írással írnak mindent, ami a Star Wars hivatalos nyelve
• A szappan 10,16 cm*5,08cm és 2,54 cm magas. Hozzávetőleg 142 gramm a súlya.
• Mindössze 6,50 $-ért megrendelhetjük a Luxury Lane-nél.

Ennél drágábban már nem is fürödhetnénk…

scifiwire.com

A robotkutatás egyre inkább fejlődik, a tudósok már egyre több olyan robotot készítenek, amelyek emberszerű alakot kapnak. Viszont most eljött az ideje, hogy egy emberkinézetű robotot küldjenek az űrbe, hogy segítse az űrhajósokat a Nemzetközi Űrállomáson. Robonaut 2-t (más néven R2) a NASA és a General Motors teremtette meg közös erővel. Céljuk az, hogy a gép segítse az űrben dolgozó emberek kutatásait. Mielőtt azonban első űrsétáját megtenné, még alkotóinak tesztelni kell, hogyan viselkedik a súlytalanság állapotában.

Robonaut 2 egy körülbelül 136 kg-os robot, melynek karjai tökéletesen mozognak, az emberéhez hasonlóan. Egyetlen problémája lehet az űrben, hogy nem lábakkal kell közlekednie, hanem kerekekkel, amelyek megnehezítik a haladását.

Ha minden a tervek szerint halad, Robonaut 2 szeptemberben eljuthat az űrállomásra, a Discovery űrhajó fedélzetén.

dvice.com

A Gattaca rendezője és a Truman Show forgatókönyvírója, Andrew Niccol újra SF-et forgat: új forgatókönyvének az I’m Mortal (’Halandó vagyok’) címet adta. A New Regency stúdió hajlik a forgatókönyv elfogadására, és ha a szereplőválogatások jól haladnak, a nyáron meg is kezdődhet a forgatás.

A történet egy olyan jövőben játszódik, ahol az öregedésért felelős gént már többé-kevésbé ki tudják kapcsolni. Ám a túlnépesedést elkerülendő az idő árucikké vált, így aztán akinek sok pénze van, az akár örökké is elélhet, míg a szegényebbeknek ez nem adatik meg.

A sztori főszereplője egy szegény fiú, aki váratlanul egy egész vagyonnyi idő birtokába jut, ám túl későn ahhoz, hogy megmentse haldokló anyját, ráadásul az Időőrség (Time Keepers) nevű korrupt rendfenntartó szerv is a nyomában van…

Mivel ez a film többé-kevésbé sínen van, így Niccol félbeszakította korábbi SF-forgatási terveit, melyek a The Cross c. film (amire pedig már leszerződtette többek között Orlando Bloomot és Olga Kurylenkót), valamint a The Host c. Stephenie Meyer-adaptáció lettek volna – pedig az utóbbit már az írónő is elfogadta.

Empire Online

locutus

John Schoenherr, egyike a 60-as, 70-es legkiválóbb science-fiction illusztrátorainak s az első művész, aki illusztrálta Frank Herbert Dűnéjét és Anne McCaffrey Pern sorozatát. A művész április 8-án, 74 évesen hunyt el. Herbert annyira el volt ragadtatva Schoenherr képeitől, hogy csupán úgy emlegette a művészt, mint „az egyetlen ember, aki valaha is járt a Dűnén”.
Schoenherr leginkább talán Dűne-illusztrációi által vált ismertté, amelyek elsőként két részben, a „Dune World” és a „The Prophet of Dune” címmel jelentek meg az Analog science-fiction magazinban 1963-ban, majd 1965-ben, s amiért ugyanebben az évben elnyerte a Legjobb Művésznek járó Hugo-díjat. Az 50-es évek végétől egészen a 70-es évek végéig Schoenherr több száz egyedi és emlékezetes illusztrációval gazdagította a különböző sci-fi magazinokat és regényeket.

Azok számára, akik 1960-ban fedezték fel a science-fiction irodalmat, John Schoenherr egyike volt annak a maroknyi művésznek, akik segítettek abban, hogy emlékezetünkben képek formájában is meg tudjuk őrizni a science-fiction eme klasszikus korszakát. Belső illusztrációi, különösen metszetei, jellegzetesek voltak hallatlan, „sötét” pontosságukról, míg drámaian idegen tájakat, műalkotásokat és lényeket ábrázoló borítófestményeihez ragyogó, mondhatni izzó színeket használt. Ezenkívül 1967-ben szintén ő készítette el Anne McCaffrey első Pern-története, a Weyr Search illusztrációit. Összességében tehát hozzájárult két, az elmúlt 50 év talán legnépszerűbb science fiction sorozatának megszületéséhez.
1978-ban a The Illustrated Dune-be szánt rajzaival még egyszer utoljára visszatért a Dűne világához. Ezek után csak alkalmilag dolgozott tudományos-fantasztikus témákon, ám díjnyertes művészete tovább élt gyerekkönyvek lapjain és vadvilágot megörökítő festményein. 20 éven át Schoenherr termékeny szerepet játszott képzeletünk és a SF formálásában, s távozásával egy újabb nagyszerű művésztől vagyunk kénytelenek búcsúzni.

scifi wire

a_liz & bob

A Hugo-díj esélyeseinek 3. - befejez - része is eljött.

Legjobb művész

- Bob Eggleton
- Stephan Martiniere
- John Picacio
- Daniel Dos Santos
- Shaun Tan

Legjobb magazin

- Ansible edited by David Langford
- Clarkesworld edited by Neil Clarke, Sean Wallace, & Cheryl Morgan
- Interzone edited by Andy Cox
- Locus edited by Charles N. Brown, Kirsten Gong-Wong, & Liza Groen Trombi
- Weird Tales edited by Ann VanderMeer & Stephen H. Segal

Legjobb Amatőr író

- Claire Brialey
- Christopher J Garcia
- James Nicoll
- Lloyd Penney
- Frederik Pohl

Legjobb amatőr képregény

- Argentus edited by Steven H Silver
- Banana Wings edited by Claire Brialey and Mark Plummer
- CHALLENGER edited by Guy H. Lillian III
- Drink Tank edited by Christopher J Garcia, with guest editor James Bacon
- File 770 edited by Mike Glyer
- StarShipSofa edited by Tony C. Smith

Legjobb amatőr művész

- Brad W. Foster
- Dave Howell
- Sue Mason
- Steve Stiles
- Taral Wayne

John W. Campbell-díj a legjobb új írónak

- Saladin Ahmed
- Gail Carriger
- Felix Gilman *
- Seanan McGuire
- Lezli Robyn *

*(Másodszor jelölték)

2010. április 28-tól május 3-ig immár kilencedik alkalommal kerül megrendezésre a nemzetközileg is elismert, független Sci-Fi-London filmfesztivál. A helyszín London legfényűzőbb mozija, az Apollo Piccadilly Circus, ahova a hat nap alatt körülbelül 4500 látogatót várnak.

A fesztivál presztízsét nem kis részben köszönheti tucatnyi hazai filmpremierjének, de a hat napos rendezvény során műsorra kerülnek rövidfilmek, dokumentumfilmek és világpremierek is. A fesztivál elsősorban azért jött létre, hogy a közönség megtekinthesse azokat a kis költségvetésű, vagy külföldi tudományos- fantasztikus filmeket is, amelyek az Egyesült Királyság területén nehezen, vagy egyáltalán nem láthatóak, és ezzel jelentős mértékben hozzájárul a londoni filmes kultúra életéhez. Nem titkolt célja, hogy a sci-fi rajongók filméhségének kielégítése mellett a tudományos-fantasztikus filmektől eddig ódzkodók is kedvet kapjanak a műfajhoz. „The Sci-Fi festival for people who don’t like Sci-Fi” – olvasható a rendezvény hivatalos honlapján.

Büszkék lehetünk, mert bemutatják többek között Pater Sparrow 1 és Vranik Roland Adás című filmjeit, de látható lesz SF romkom (Timer), svájci ijesztgetős, de elgondolkodtató SF (Cargo), belga vámpíros SF (Vampires), bollywood-i SF (Love Story 2050), mexikói disztópia (2033), lyukas SF, kerek SF, töltött SF, szögletes SF, minden, amit Gombóc Artúr szeretne, illetve egy exkluzív részlet Philip K. Dick Szabad Albemuth rádió című művéből készült filmből, világpremier előtt.

A fesztivál nyitó filmje pedig a Kocka rendezője, Vincenzo Natali új filmje, a Splice lesz aminek főszereplője, Adrian Brody gyilkos ember-állat hibridet állít elő, majd nevel fel, hogy aztán mindenki meghaljon. A film producere Guillermo del Toro, A Faun labirintusa és A hobbit rendezője.        

A legelszántabbaknak lehetőségük nyílik az egész éjszakás, éjféltől napfelkeltéig tartó mozizásra, illetve egy 48 órás amatőr filmes maraton megtekintésére is.

Több filmrendező, (Marc Caro, Cory McAbee, Gerrald McMorrow ) író (Charles Stross, Alastair Reynolds) részvételére számítanak, akik az új munkáikból bemutatott részletek mellett háttérinformációkat is megosztanak a közönséggel.

Hasonló fesztiváloktól eltérően a Sci-Fi-London résztvevői nem válthatnak az egész rendezvény idejére szóló bérletet, csupán egy film megnézésére jogosító jegyet. Louis Savy, a fesztivál igazgatója szerint a látogatók többsége úgyis csak „beugrik”. A rendezők a család minden tagjára gondolva egész napos programokat szerveznek, így a filmvetítéseken kívül az érdeklődök részt vehetnek irodalmi vitákon, a programsorozat végén pedig kvíz során mérkőzhetnek meg egymással a legjobbak.

sci-fi-london.com

A SCI FI Wire 8, Nobel-díjra érdemes SF írót nevezett meg a fájdalmas igazságtalanság jelképeként, akik legalább annyira gazdagították irodalmi kultúránkat, mint Frans Eemil Sillanpää (1939), Eyvind Johnson (1974) vagy Wisława Szymborska (1996). Bizonyára még rengeteg író szerepelhetne ezen a listán, most elégedjünk meg velük, a többiek majd a kommentekben.

Michael Moorcock
A polihisztor zseni mögött az „SF újhullámának” jelentős személyisége áll, főleg Pyat sorozatával, ennek az Elric és a Jerry Cornelius részeivel. Moorcock nem csak íróként, de szerkesztőként is rengeteget tevékenykedett az SF területén, s a Hawkwind zenekar dalszövegírójaként is jeleskedett. Többek között A fekete folyosó című zseniális műve is olvasható magyarul.
Munkásságáról bővebben a FictionKulton olvashattok.

Brian Aldiss
Ahogy Moorcock, Aldiss is nagyobb lélegzetű művekkel nyerte el az elismerést: Horatio Stubbs sorozatával és a Squire tetralógiával. Az ő nevéhez fűződik az egyik legtlejesebb SF történeti áttekintés, a Trillió éves dáridó, de olvashatóak még magyarul pl. az Amíg világ a világ, a Szürkeszakáll vagy Az elszabadult Frankenstein is (Aldiss szerint egyébként az első igazi SF a Frankenstein volt Mary Shelley-től).

Geoff Ryman
A jelöltek legfiatalabbika, mégis eddigi munkáit remekműveknek tartják. Párhuzamos történetekből álló regényében a Was...-ban megalkotta a posztmodern Óz, a csodák csodáját, de említésre méltó még a Lust és a Levegő is.

Christopher Priest
Regényét azonos címen, The Prestige, filmre is vitték (magyarul Tökéletes trükk). Számos díjjal jutalmazták, s az eXistenZ (melyből szintén film készült) vagy a The Separation sem volt kisebb értékű.

Samuel R. Delany
Delany még fiatalon, Nova című regényével aratta az első nagyobb sikereket, melyben a politika és a kultúra jövőjét írja le, cyborg technológiával és tarot kártyával színesítve. Míg érettebb regénye, a Dhalgren a posztmodern SF-ben jelent mérföldkövet. Nevèrÿon meséiben a varázslat és a kard kap főszerepet, később akadémiai képzettsége, tudományosabb esszéi pozitívan befolyásolták megítélését. Magyarul csak egy regénye olvasható, a Menekülés a holt városból, de mindenképp ajánlott olvasmány a Galaktika 237-238. számában olvasható Hugo- és Nebula-díjas kisregénye, Az idő mint féldrágakövek spirálja.

Ursula K. Le Guin
Le Guin már közelebb áll a kanonizált irodalomhoz, bizonyítja ezt, hogy több szépirodalomnak helyet adó újságban is megjelent a neve. A kalsszikus ifjúsági regények egy másik irányvonal életművében, de az SF jelenti fő irányvonalát, mint A sötétség balkeze és a The Dispossessed: An Ambiguous Utopia. Olvasható még magyarul egy tisztelgése Dick előtt, Égi eszterga címmel és Szigetvilág történetei is.

Ray Bradbury
Bradbury az az író, aki évtizedek óta a Nobel határán táncolhatna, hiszen még az alkalmi olvasók is ismerik olyan alkotásait, mint a Fahrenheit 451 vagy a Marsbéli Krónikák. A 20. század egyik legjobb novellaírójaként tartják számon. Kihagyhatatlan a könyvtárakból, az írók és az irodalom krémjéből.

Thomas Pynchon
Bonyolult és összetett írónak számít, a Súlyszivárvány és a Mason & Dixon szerzője. Általában nem sorolják az SF klasszikusai közé, a sci-fi titkos ügynökeként tevékenykedett ő. John Kessel és James Patrick Kelly az alternatív történelemírás központi figurájaként nevezték ki könyvükben, a The Secret History of Science Fiction-ben.

Te kit javasolnál?

Forrás: sci-fi wire

a_liz

Legjobb képregény
- Batman: Whatever Happened to the Caped Crusader? Written by Neil Gaiman; Pencilled by Andy Kubert; Inked by Scott Williams (DC Comics)
- Captain Britain And MI13. Volume 3: Vampire State written by Paul Cornell; Pencilled by Leonard Kirk with Mike Collins, Adrian Alphona and Ardian Syaf (Marvel Comics)
- Fables Vol 12: The Dark Ages Written by Bill Willingham; Pencilled by Mark Buckingham; Art by Peter Gross & Andrew Pepoy, Michael Allred, David Hahn; Colour by Lee Loughridge & Laura Allred; Letters by Todd Klein (Vertigo Comics)
- Girl Genius, Volume 9: Agatha Heterodyne and the Heirs of the Storm Written by Kaja and Phil Foglio; Art by Phil Foglio; Colours by Cheyenne Wright (Airship Entertainment)
- Schlock Mercenary: The Longshoreman of the Apocalypse Written and Illustrated by Howard Tayler


Legjobb forgatókönyv - hosszú formátum
- Moon Screenplay by Nathan Parker; Story by Duncan Jones; Directed by Duncan Jones (Liberty Films)
- Avatar Screenplay and Directed by James Cameron (Twentieth Century Fox)
- District 9 Screenplay by Neill Blomkamp & Terri Tatchell; Directed by Neill Blomkamp (TriStar Pictures)
- Star Trek Screenplay by Robert Orci & Alex Kurtzman; Directed by J.J. Abrams (Paramount)
- Up Screenplay by Bob Peterson & Pete Docter; Story by Bob Peterson, Pete Docter, & Thomas McCarthy; Directed by Bob Peterson & Pete Docter (Disney/Pixar)

Legjobb forgatókönyv - rövid formátum
- Doctor Who: “The Next Doctor” Written by Russell T Davies; Directed by Andy Goddard (BBC Wales)
- Doctor Who: “Planet of the Dead” Written by Russell T Davies & Gareth Roberts; Directed by James Strong (BBC Wales)
- Doctor Who: “The Waters of Mars” Written by Russell T Davies & Phil Ford; Directed by Graeme Harper (BBC Wales)
- Dollhouse: “Epitaph 1″ Story by Joss Whedon; Written by Maurissa Tancharoen & Jed Whedon; Directed by David Solomon (Mutant Enemy)
- FlashForward: “No More Good Days” Written by Brannon Braga & David S. Goyer; Directed by David S. Goyer; based on the novel by Robert J. Sawyer (ABC)

Legjobb szerkesztő – hosszú formátum

- Lou Anders

- Ginjer Buchanan

- Liz Gorinsky

- Patrick Nielsen Hayden

- Juliet Ulman

Legjobb szerkesztő – rövid formátum

- Ellen Datlow

- Stanley Schmidt

- Jonathan Strahan

- Gordon Van Gelder

- Sheila Williams

Nyerhet-e irodalmi Nobel-díjat egy sci-fi író? Miért kerüli a zsűri az SF területét? A fantázia, képzelet világának keményvonalas képviselői közé tartozik általában az SF. Az általánosítások következtében a tudományos fantasztikus irodalom, a fantasy és a horror tematikáit a ponyva irodalom, a tömegkultúra szemeteskukájába dobják. Pedig az SF írók alkotásait is olykor komolyan fontolóra vehetné (veszi?) a zsűri.
Ha számukra Nobelről nem is lehet szó, vigaszként ott a sci-fi és fantasy írók egyik nagy díja, a SFWA Grand Masters (Amerikai Science Fiction Írók Egyesületének életmű elismerése), melyet csak élő alkotó kaphattak, kaphatnak meg: mint Asimov, Heinlein és Williamson, akiknek a munkája hozzájárult a 21. század kultúrájának alakításához, formálásához – talán jobban, mint a 2004-es Nobel-díjas Elfriede Jelinek vagy a múlt év nyertese, Herta Müller. Mivel az SFWA csak élő alkotókat díjaz, olyan nagy nevek, mint H. G. Wells, Olaf Stapledon, Jorge Luis Borges és J. G. Ballard szóba sem jöhettek.
A Nobel csak egy szélsőséges példa arra, hogy a sci-fi és a rokon műfajok milyen merev általánosításnak és elutasításnak örvend. Bár jó néhány Nobel-díjjal kitüntetett személy is belekóstolt a képzeletnek eme világába: Rudyard Kipling (akinek az SF-írásai immáron magyarul is olvashatók a Kívánságok háza című kötetben), Maurice Maeterlinck, Anatole France, William Butler Yeats, George Bernard Shaw, Sinclair Lewis, Herman Hesse, Bertrand Russell, Miguel Ángel Asturias, Harry Martinson, Isaac Bashevis Singer, William Golding, Nadine Gordimer, José Saramago, Günter Grass és Doris Lessing. Igaz, egyikük sem igazán képviselte a klasszikus SF toposzokat: a földön kívüli életet, időutazást, technológiai problémákat, nem írtak űroperát és kiberpunkot.

folytatjuk...

Forrás: sci-fi wire

a_liz

Kiderül, lehet-e mindenkinek repülő autója a Galaktika áprilisi számából, aminek fő témája a repülés jövője.

A Galaktika magazin áprilisi számában folytatódik Lucius Shepard amerikai kultszerző Hugo-, Nebula- és World Fantasy-díjra egyaránt jelölt kisregénye, a „Kövön átszüremlő csillagok”. A hónap központi témája a repülés jövője, ehhez kapcsolódik David H. Keller klasszikus novellája, „A vértelen háború”, mely a robotrepülőgépek ötletét előlegezte meg, már 1928-ban. A Nemzetközi Könyvfesztiválra hazánkba látogató Robert J. Sawyernek is olvasható egy írása a lapban, „A Sas leszállt” címmel – ez akár dedikáltatható is lesz a szerzővel április 24-én, a Millenárison. Lovas Lajos új elbeszélése maró szatíra az oktatásügy jelenéről-jövőjéről, míg a lapszám másik magyar írója, Kánai András egy rendkívül szokatlan szuperhős-történettel áll elő. A retro-rovat Theodore Sturgeon „Az ember, aki elveszítette a tengert” című gyönyörű, drámai írását közli újra, és két megemlékezés is helyet követelt magának ezúttal: William Tenn amerikai szerzőt „Fel, keletre!” című elbeszélése búcsúztatja, Robert T. McCall festőt pedig a lap illusztrációs anyaga. Ebben a hónapban az interjú a spanyol Rafael Marínt szólaltatja meg, a Sherlock Holmes és az Einstein-gyár íróját.

Olvashatók még cikkek többek közt egy internetes Star Trek-játékról, a „9” című új animációs filmről, egy könyvről, ami a 101 legfontosabb SF-filmet veszi sorra; az energiatakarékosság jegyében a lap bemutat még egy ökokonyhát, egy különleges komputer-egeret és egy nem kevésbé rendhagyó, hintaszék által működtetett lámpát.

Ma van ötven éve, hogy a SETI komolyabb kutatásokat is elkezdett és innen számítják megalakulásukat is.

A SETI (Search for Extra-Terrestrial Intelligence) célja, hogy földön kívüli (intelligens ) életet fedezzen fel. Mindezt a csillagászat, az asztrobiológia, az informatika és a filozófia segítségével. Egyenlőre az UFO-észleléseket leszámítva nem jártak sikerrel. Amennyiben mégis tudnának kommunikálni egy földönkívülivel, akkor az lehetne az emberiség egyik legnagyobb felfedezése. Attól kezdve a CETI (Communication with Extra-Terrestrial Intelligence) foglalkozna az űrlényekkel.

Gagarintól a csillagokig – április 12-én, Jurij Éjszakáján különleges program várja az érdeklődőket a Fonó Budai Zeneházban.

1961. április 12-én hagyta el az emberiség bölcsőjét, a Földet a világ első űrhajósa, Jurij Gagarin. A szovjet Vosztok-1 űrhajó repülésének állít emléket 2001 óta egy nemzetközi kezdeményezés, a Jurij Éjszakája (Yuri's Night). Ennek keretében a világ számos országában szerveznek különböző rendezvényeket. Idén Magyarországon a Fonóban is: a zenéről az ezen egyszeri és megismételhetetlen alkalommal (zenélni tudó) fizikusokból, matematikusokból és csillagászokból összeálló zenekar gondoskodik majd, benne Szalay András (ex-Pantha Rhei), Hamar Dániel és Sipos Mihály (Muzsikás), Grandpierre Attila (Vágtázó Csodaszarvas), Juhász Zoltán. Továbbá alkalom nyílik, hogy a résztvevők bekapcsolódjanak a Mosaic Earth kezdeményezésbe, kék Földgolyónk sokarcú portréjának építésébe is!

A program ingyenes. Időpont: 2010. április 12., 20 óra. Helyszín: Fonó Budai Zeneház (1116 Budapest, Sztregova u. 3.).

Fonó Budai Zeneház
Jurij Éjszakája - nemzetközi honlap

Megelőlegezett bizalom a Disneytől Bár a Tron – Örökség c. filmet még be sem mutatták, a Disney-nél már akkora potenciált látnak az újjászületett franchise-ban, hogy már meg is kezdték a folytatás előkészületeit. Bár a projekt még nem kapott hivatalos engedélyt, két írót már elő is készítettek arra az esetre, ha az új film sikert arat: Edward Kitsis és Adam Horowitz eddig leginkább a Lost c. sorozat íróiként voltak ismertek. Állítólag a Disney még arra is hajlandó lenne, hogy más folytatás, illetve remake-projektjeit félretegye, amennyiben az új Tron-film jól teljesít a pénztáraknál. A történetről persze még semmi információ nincs, de egyes források szerint a szerzők rögtön trilógiában gondolkodnak – persze minden attól függ, lesz-e akkora siker az új film, mint ahogy azt a stúdió vezetői remélek. A Tron - Örökség hazai premierje 2010. december 16-ára várható.

Forrás: Empire Online

locutus

Az Empire filmes magazin gyakran előrukkol listákkal, cikkekkel, pletykákkal – de a legújabb játékuk elképesztő! Filmeket kell felismerni – nevetés alapján! Elsőre jó, ha négyet kitaláltam – a huszonegyből. Lássuk, kinek hogy megy?

A játék itt érhető el.
 

locutus

222-es ház

Ez a ház, Wales észak-nyugati részén helyezkedik el, egy nemzeti parkban. A házat a földbe süllyesztették, ezért a táj teljesen egybefüggő maradt, a látképet sem zavarja. A Future System 1994-ben fejezte be az építését.

A ház épp attól különleges, hogy – amennyire csak lehetséges – beleolvad a környezetébe. A tetőt gyeppel vonták be, hogy a mező folyamatossága ne törjön meg.  Koliopoulos szerint, azért olyan különleges ez a tervezés, mert a ház úgy lett egybeépítve a környékkel, hogy az védje a széltől és az energiafelhasználása is csökken, mindezt úgy teszi lehetővé, hogy még a környéket sem bolygatja meg.

Idén is kiosztják a sci-fi díjak egyik legrangosabbját, a Hugo-díjat. A díjat Hugo Gernsbackről, az Amazing Stories című sci-fi magazin alapítójáról nevezték el és 1953. óta adják át a legjobbaknak.

Legjobb regény

• Boneshaker, Cherie Priest (Tor)
• The City & The City, China Miéville (Del Rey; Macmillan UK)
• Julian Comstock: A Story of 22nd-Century America, Robert Charles Wilson (Tor)
• Palimpsest, Catherynne M. Valente (Bantam Spectra)
• Wake, Robert J. Sawyer (Ace; Penguin; Gollancz; Analog)
• The Windup Girl, Paolo Bacigalupi (Night Shade)
   

Legjobb kisregény

• “Act One”, Nancy Kress (Asimov’s 3/09)
• The God Engines, John Scalzi (Subterranean)
• “Palimpsest”, Charles Stross (Wireless)
• Shambling Towards Hiroshima, James Morrow (Tachyon)
• “Vishnu at the Cat Circus”, Ian McDonald (Cyberabad Days)
• The Women of Nell Gwynne’s, Kage Baker (Subterranean)
  
  

Legjobb rövid kisregény

• “Eros, Philia, Agape”, Rachel Swirsky (Tor.com 3/09)
• "The Island”, Peter Watts (The New Space Opera 2)
• “It Takes Two”, Nicola Griffith (Eclipse Three)
• “One of Our Bastards is Missing”, Paul Cornell (The Solaris Book of New Science Fiction: Volume Three)
• “Overtime”, Charles Stross (Tor.com 12/09)
• “Sinner, Baker, Fabulist, Priest; Red Mask, Black Mask, Gentleman, Beast”, Eugie Foster (Interzone 2/09)
  
  

Legjobb novella

• “The Bride of Frankenstein”, Mike Resnick (Asimov’s 12/09)
• “Bridesicle”, Will McIntosh (Asimov’s 1/09)
• “The Moment”, Lawrence M. Schoen (Footprints; Hadley Rille Books)
• “Non-Zero Probabilities”, N.K. Jemisin (Clarkesworld 9/09)
• “Spar”, Kij Johnson (Clarkesworld 10/09)
  
  

Legjobb kapcsolódó könyv

• Canary Fever: Reviews, John Clute (Beccon)
• Hope-In-The-Mist: The Extraordinary Career and Mysterious Life of Hope Mirrlees, Michael Swanwick (Temporary Culture)
• The Inter-Galactic Playground: A Critical Study of Children’s and Teens’ Science Fiction, Farah Mendlesohn (McFarland)
• On Joanna Russ, Farah Mendlesohn (ed.) (Wesleyan)
• The Secret Feminist Cabal: A Cultural History of SF Feminisms, Helen Merrick (Aqueduct)
• This is Me, Jack Vance! (Or, More Properly, This is “I”), Jack Vance (Subterranean)
   

folyt köv.